Ti is érzitek néha nehéznek a gyermeknevelést ha igen miért?
válasza:Néha a kpihentlenség okoz nálam gondot amikor fél óránként és óránként ébred 4 hónapos babám aztán meg órákat alszik nappal amikor nekem ébren kell maradnom.
Hajnalban át szoktam adni olyankor a mamának amikor húzósabb éjjelem volt hogy aludjak 2-3 órát nyugodtan.
válasza: válasza:Az én gyerekeim már elég nagyok (16, 13 és 10 évesek), van tapasztalatom bőven :-)
A legnehezebb az volt, hogy egész nap én voltam a gyerekekkel, majd délután, mikor párom hazaért, akkor sem volt pihenés és persze hétvégén sem. Ráadásul kisebbik lányom 13 hónapig, fiam 17 hónapig nem aludta át az éjszakákat.
Pedig én normális házasságban élek, férjem nagyon sokat segít, de néha jobb lett volna egy kicsit gyerekek nélkül.
Mi már ott tartunk, hogy nyakunkban a kamaszkor az összes "örömével" együtt (visszadumálás, nyegleség stb.), így legfeljebb ez a nehéz. Néha fel tudnék robbanni! Ilyenkor néha "leüvöltöm a hajukat", ők megszeppennek - jó esetben -, aztán minden megy tovább.
válasza:jó érzés olyan szempontból olvasni a soraitokat, hogy nem vagyok egyedül ezekkel az érzésekkel..imádom a 15 hónapos fiamat, jó gyerek, a nyekergős napokon, belül szétfeszít már az idegesség. sajnos nekem sincs segítségem, egyedül csinálok mindent a férjemmel, ő munka utántól segít. bár tegnap amikor összezörrentünk (belém kötött), rosszul esett hogy beszólt, "ő akkor végez a munkával, amikor akar, ha akarja akkor estig nem jön". Ez arra utalt, hogy ő bizony majd magától eldönti mikortól jöjjön segíteni. Én meg azt éreztem, köszi, én sosem mondhatom hogy márpedig ma kisétálok az ajtón és majd este vagy holnap jövök..sokszor azt érzem bárcsak én mehetnék el dolgozni, amit imádok, emberekkel találkozom és beszélgethetek (ilyen a munkája) és majd feltöltödve visszatérek délután. Igaz itthonról dolgozik, de a gyakorlatban munkaidőben ő külön az irodában van. Félre ne értsetek jól el vagyok megoldok mindent, és a nehézség is bele tartozik, de amikor a másik ilyeneket beszól, igazsgtalannak érzem, hiszen a gyerek közös, közösen vállaltuk a gyermeket, én sem mondom azt hogy na most én majd xy-kor jövök, ez nekem olyan érzés mintha magamra hagyna benne, pedig nem ilyen hiszen mindenben segít.
a fiam egyre akaratosabb de ugyanakkor egy tündéri okos barátkozó kisfiú. és amikor ilyen érzéseim vannak, azt érzem nem helyes és nem értem miért érzek így..
válasza: válasza:Olyankor érzem nehéznek, amikor egy átdolgozott nap után, esetleg esőben stb átruhanok szó szerint a városon, szakad rólam a víz, mire az oviba érek, de nagy örömmel, ő meg nem örül nekem, legalábbis nem látszik rajta, öltözésnél mindenért nyávog, én meg nem merek rendesen rápirítani ott az öltözőben idegenek előtt, csak gyűlik bennem afrusztráció, aztán még ne adj' Isten elmegyünk balettra, azt is végignyávogja a vetkőzést, öltözést, mire hazaérünk, már roncs vagyok.
A megoldást abban látom, hogy nem kéne ennyire rohannom, inkább érjek oda 10 perccel később de nyugodtan. Aztán nem kéne vele foglalkoznom, mit gondolnak a szülők az öltözőben. Végtelenített törelmet kéne magamba adagolnom, intravénásan, hogy gyorsabban hasson. Ki kellene várni, mire a gyerek elég nagy lesz ahhoz, hogy akkor is használható legyen este, ha nem aludt délután. Hirtelen ezek jutnak eszembe.
válasza: válasza:Igen, sajnos...
Van egy lassan 2,5 éves lányom, önfejű, akaratos, akármit kérek tőle mindennek az ellenkezőjét csinálja... :(
Ráadásul 3 hete szültem, kialvatlan, fáradt, ingerlékeny vagyok, rögtön felidegesít minden. Valószínű szülés utáni depi is utolér, úgyhogy nem könnyű... Ja, és a házasságom is romokban. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!