Nem tudom elfogadni a párom gyerekét, vélemény erről?

Elfogult vagy a saját lányod irányába, ez egyértelmű.

Gondolom a fiúnak sem saját pénzből veszel dolgokat hanem a párod fizetéséből.

Lehet beszélni ilyen dolgokról a pároddal, hiszen egy kapcsolatban alap az őszinteség. De az ő gyereke, a döntéseket ő fogja meghozni. A fiú jelenlétét pedig el kell viselned, ha hosszú távon tervezel a pároddal.

A gyerek nem tehet róla, azért ilyen mert az anyja pont ezt a viselkedést várja tőle hogy követelőzzön. És ráadásul még kamaszodik is. Nem a gyereket hibáztatnám, hanem megbeszélném a párommal hogy lehetne ezt a helyzetet közösen kezelni.

Amúgy neked hogy esne, ha a párod egyszer azt mondaná hogy nem bírja a te lányodat, vidd az apjához v. akárhova, mert éppen olyat csinálna ami neki nem tetszene.

Igen, a párod lehet, hogy szeret, mert a csalódás ellenére elfogad téged, rólad viszont nem mondható el ugyanez.

Ha az emberhez a múltja, adott esetben a gyereke is hozzá tartozik. Ha szereted, akkor a múltját is elfogadod. Ha meg nem tudod elfogadni azt, hogy nem te vagy neki az első, és valakitől van már egy gyerek, és nem tudod vele együtt a gyereket is elfogadni (bármilyen is!), akkor nem szereted.

Nem vagy köteles a gyerekét is szeretni, de elfogadni igen. Vagy mondhatod, hogy köszönöd, nem az egész embert nem kéred úgy, ahogy van. Nem választható csak az ember, sterilen, minden nélkül. Én nem tisztességes választásra kényszeríteni. Aki igazán szereti a másikat, az nem kér ilyet, csak az, aki birtokolni akar (de az meg nem szeret).

Szerintem ez ennyire egyszerű.