Hogyan éltek? Napirend, szabadidő, egészséges házasélet?
Ne haragudjatok, ha nem ide illő a kérdés. Két éves a kislányom és azt érzem, hogy elsorvadok.
Imádom a lányomat, jól el is vagyunk, de nem szeretünk itthon lenni, járunk fogalkozásokra, játszótérre. A házimunka is megvan a gyerek mellett. A fő gondom az apukája. Rengeteget dolgozik, ritkán látjuk és sosem töltünk együtt meghitt perceket. Apa szeret olvasni, meló után kikapcsolja. Kettesben Isten tudja mikor voltunk és sajnos egyre inkább csak lakótársnak érzem. Azt vettem észre, hogy egész jól megvagyok a férjem számára nagyon is fontos dolog nélkül.. mondtam neki, hogy udvarolhatna kicsit, hozzon tűzbe... egyelőre elvicceli a dolgot, ha meg "oda"érnénk és látja, hogy jégfal vagyok mérges lesz.
Kérlek, nyugtassatok meg, hogy másnál is volt így. Hogy van belőle kiút, lesz jobb... :(
Nekünk hasonló volt a helyzet.
Szerintem a kiút a közös programokban van. Kettesben és hármasban is. A hét elején kijelented, hogy hétvégén elmentek valahová. Nem kérdezed, nem alkudozol. Legyen olyan időszak is, amikor ő olvashat, mondjuk a déli alvás alatt.
Menjetek el kettesben is valahová. Vagy kérjétek meg a nagyszülőket, fizessetek bébiszittert hogy menjen játszótérre vagy játszóházba a lányotokkal, amíg ti kettesben vagytok otthon.
Tudom, hogy nem fair ha csak te teszel ezekért a programokért, hogy mindig te szervezed őket, te nézel utána, te keresel bébiszittert stb. De a férfiak többsége sajnos így működik :-(
Nekem soka segít, h bölcsis a középső fiam, mikor 1 éves lett visszamentem dolgozni, most meg hamarosan ovis.
Szóval férjem 4kor kel, megkávézok vele, beszélgetünk, 5kor indul dolgozni.Én vagy visszafekszek kicsit vagy olvasok vagy ha van vmi amit el akarok intézni (fürdés, mosogatás, reggeli stb) megcsinálom.
6kor kel a kicsi fiam (3 hetes), fél 7ig cicizik, peluscsere és visszateszem kicsit.Legkésőbb 7kor ébresztem a nagyobbik fiaimat (3 és 7 évesek), öltözés, fogmosás stb, kicsit is felöltöztetem, majd lviszem őket suliba-bölcsibe (jöv héttől már oviba a kicsit).
Hazajövök kis kerülővel, hogy többet levegőzzön a picur, közben bevásárolok, ha kell elintézek ezt azt.
Itthon megetetem, visszaalszik.Kicsit pihenek, teázok, olvasok stb, úgy fél órát-órát, majd kitakarítok, megfőzök, stb.Az etetések közt elintézem a munkámat itthonról (most készülök belevágni egy vállalkozásba), kicsit edzek, mikor mit intézek el.
3kor eszik a picur, fél 4kor elindulok a suliba a fiamért, hazafelé beszélgetünk, vagy fél órát játszizunk, itthon átnézzük a leckét, gyakorolunk ezt-azt, bohóckodunk, edzünk kicsit (mert versenyszerűen sportol ő is), ez megy olyan fél 6ig, tehát ez a másfél óra csak az övé ilyenkor.Fél 6kor elmegyünk a kicsiért bölcsibe,fél 7-7-ig az "övé" vagyok, míg a nagy apával van és játszanak, beszélgetnek.(Férjem fé 6-6 körül szokott hazaérni).
7kor eszik a picur, aztán összedobom a vacsit, fél 8kor elpakolják a fiúk a játékaikat, megágyazunk, vacsizunk, fürdetés, fogmosás stb, meseolvasás, alvás.
Én is összepakolok még ilyenkor, tehát fél 9-9-től a férjemé vagyok, ha épp olvas, számítógépezik vagy bármit csinál ami kikapcsolja akkor olyan 10-fél 11-től van közös fürdés, összebújás, beszélgetés, filmnézés, egyéb ;)
Ez egy tlagos hétköznap, hétvége persze másabb:)
Van egy 15 hónaposom meg egy majdnem 4 évesem, mindkettő itthon egész nap. Nálunk az vált be, hogy 6kor kelek a férjemmel együtt, reggelizünk, beszélgetünk, nincs gyerek körülöttünk. Utána főzök, vasalok, olvasgatok, kelnek a gyerekek. Mi szeretünk itthon lenni, általában délelőtt játszunk, ebéd előtt mászkálunk egy 1,5 órát, játszóterezünk, hetente babatornára járunk. Férjem normális időben jön haza, de sokat dolgozik itthon is esténként, néha 1-2 óráig. Délután gyerekezik, intézzük a dolgainkat, játszunk együtt. Vacsora 7kor, fürdeni indulás 8kor, negyed10 mire a nagy is ágyban van. Utána általában csöndben bambulás ki a fejünkből, mert másra úgysincs erőnk. Nálunk az vált be, hogy hetente 1 alkalommal este, fektetés után kiültünk a teraszra, vacsora, bor, bagett, beszélgettünk, tv-t utána se kapcsoltunk, aztán jött minden maga után. Szombatonként meg el szoktunk menni mászkálni valahova négyesben, de ezt már csütörtök reggel szóba szoktam hozni, legyen ideje felkészülni rá :)
Sose voltunk még a gyerekek nélkül sehol, de annyira még nem hiányzik.
én konkrétan lakótársnak hívom a férjem
minden este hétkor jön haza,nyolckor meg már fektetem le a négy éves fiam
szombaton is dolgozik
alig látjuk
ha itthon van,akkor is én kellek a fiamnak,ha az apja akar valamit,akkor mindig az a válasz,hogy majd az anyukám
kettesben vagyunk este két órát,mert tízkor fekszünk,fáradtak vagyunk
de alig beszélünk,megy a tv,net
ebből csak akkor van kiút,ha mindkét fél változtatni akar,és meg is teszi azt.én mindig azt mondom a férjemnek,hogy nem kérek olyan sokat,hogy ne tudná teljesíteni,de ami most van a teljes elhidegüléshez vezet
ez van
Első, és utolsó válaszadóval értek egyet.
Nekünk is 3 éves a lányunk, és ugyanez van...de az én férjem néha udvarolna,csak én nem vagyok vevő rá, pedig szedretem, de annyi energiám sincs mióta visszamentem dolgozni, mint egyszál gyufának...
Viszontelég megértő, én néha engedek, és olyankor nagyon jó is, nem értem mi bajom volt tegnap, meg tegnapelőtt, de nagyon nehéz gyerek, és munka mellett még este családi életet élni.
de muszáj, mert különben annyi a házasságnak.
Menjetek el erre-arra kettesben, elsőzör furcsa lesz, de aztán nagyon fel tud tölteni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!