Más is tapaszalt ilyet a barátsággal kapcsolatban?

Szia!Nálam is ez van, ráadásul az én "barátnőinek" gyereke is van, csak ők már dolgoznak. Most ott tartunk hogy már fel sem hívnak:(

Én hívom őket néha, mert hiányoznak, de ennyi. Szomorú és csalódott vagyok miattuk.

Nekem szerencsém van.Mondjuk mi az ovi óta barátnő vagyunk.

Igazából ő az egyetlen igaz barátnőm, de ő maradt is annak ellenére hogy gyerekem van.

Tény hogy ritkán talizunk, mert eddig a tanulmányaival foglalkozott most meg állandó éjszakás, de amikor csak tehetjük össze ülünk.

Nálunk is ez van,és rájöttem,egy igaz barátnöm sincs:((...

akiknek egyereke van az meg a gyerekre fogja hogy nem ér rá,nincs ideje kicsit kikapcsolódni,vagy amolyan "ősanya" típus,akinek hiába 5 éves a gyereke,de 1 óránál többet még nem töltöttek külön az ovin kivüli időben,écs csak a gyerek a téma nála..

A gyerektelen barátnöim meg azt hiszik,mivel van gyerekem,megszüntem barátnönek létezni,én csakis anyaszerepben létezem,igy nem keresnek.Hivta őket egy ideig,ők nem kerestek utána,vagy kifogásokat találtak,igy nem látom értelmét h én hivogassak mindenkit.

Minden régi barátnőm megmaradt, pedig gyereke egyiknek sincs. SZerintem ez rajtam is múlt. Figyeltem rá,hogy ne mindig a gyerekről beszéljek, ha eljönnek.

Ahogy ki tudtam mozdulni, akár fél órára is, megittam velük egy kávét valahol!

Persze, ők is megértették, ha a gyerek miatt át kellett szervezni mondjuk egy megbeszélt találkát! Szülés után már jöttek is látogatni, azóta is hetente vagy kéthetente találkozunk!