Normális az az anyuka aki figyelemzavaros-hiperaktív kisiskolás gyerekét gyermekpszichiátriára viszi, ahelyett, hogy megelégedne a gyógypedagógussal, esetleg pszichológussal?

Semmiképpen sem szabad azt éreztetni vele, hogy ő buta, vagy lusta. Általában pont az ellenkezője igaz ezekre a gyerekekre, de a figyelemzavar egy betegség (akár hiperaktivitással együtt jár akár nem), amiről a gyerek nem tehet. Szidással, feszültségkeltéssel nem mentek semmire. Ehelyett a gyerek teljesen lelki nyomorék lesz, mire felnő. Az AD(H)D-hez ráadásul könnyen kapcsolódnak később pszichés megbetegesések is, aminek oka leginkább a környezet, a család hozzáállása. Ha nem türelemmel és elfogadással álltok hozzá, akkor tényleg beletörődik, hogy ő buta, értéktelenebb a többi embernél és egyáltalán nem lesz önbizalma.

A pszichiáterhez járás a legjobb amit tehettek. De ne hagyjátok a család többi tagjának, hogy megkérdőjelezze a döntésetek, főleg ne a gyerek előtt vitázzatok rajta. Ha nem tudnak normálisan viselkedni a gyerek közelében, és azt éreztetik, hogy valami baj van vele, akkor megszakítanám velük a kapcsolatot. De legalábbis nem találkoznék velük a gyerek jelenlétében, mert csak ártanak.