Hogy csináljam, hogy az egyke kislányom ne legyen elkényeztetett?

Lassan 3 éves a lányunk, és a család szerint gáz... bár én ezt nem érzem, nekem nem esik nehezemre, hogy nagyjából úgy legyen a dolgok, ahogy neki jó..nagy őrültségekben nem engedek, meg ami veszélyes lehet rá... de a családunk szerint nagyon el van engedve, nyafka, nem engedi hogy megpuszilják(nem értem ez miért baj amúgy, mert ha nem szereti a puszit, hát nem szereti)...

Tény, hogy hisztis, anyás, és hozzá van szokva a nyugihoz... így ha családi esemény van, rosszul tűri a sok embert, meg hogy nem őrá van figyelve...de hát egyke, könyörgöm, ha itthon vagyunk, és mond vmit, odafigyelek, ha többen vagyunk nem mindig hallom, így nekiáll sírni, és akkor megvigasztalom, mert otthon nem így van...most ez olyan marha nagy baj?? Mit kéne csináljak?? ne figyeljek oda rá otthon? Vagy hagyjam a családi bulin zokogni???

Meg ilyen példákat hoztak fel, hogy ha megbeszélünk egy du.-i időpontot(amire én mindig azt mondom hogy +/- 1 óra), akkor miért nem ébresztem fel a gyereket, hogy időben odaérjünk?

Vagy miért nem megyünk el vásárolni akkor is, ha nyűgös a gyerek?(hát mert kihullik a hajam, mire végzünk)

Ha azt mondom most hajat mosunk, és sír, hogy nem akar, akkor miért tolom el másnapra a hajmosás?(jegyzem meg, hogy ha így teszek, másnap minden zokszó nélkül hagyja, hogy megmossam a haját, akkor nem jobb így???)

a tónál ha strandolunk, a férjem miért engedi, hogy közelről megnézze a méheket, bogarakat? Hisz azok csípnek, és undorítóak...

ami a gyengéje, az a fagyi...mikor reggel elindulunk vhová, akkor megbeszéljük, hogy aznap mennyi az adag(ált. 2-3 gombóc egész napra elosztva), és ahhoz tartom is magam, mire a család megjegyzi, hogy miért kell mindig venni neki fagyit, ha kéri? olyankor mondom, hogy azért mert így beszéltük meg, mire húzzák a szájukat...

miért hagyom itthon, hogy fél órán át egyen?

meg hasonlók...

most akkor annyira szr szülők vagyunk??