Rossz anya vagyok, ha nem akarok több gyereket, csak egyet?!

Soha:) Az emberek nem fognak megváltozni, így ezek a közhelyek is maradnak:) Ha értelmesen nem tud valaki hozzászólni, akkor előránt egy közhelyet, ennyi.

Attól meg, hogy egy gyereket szeretnél csak, nem vagy rossz anya. Kitartás, és fogadd el, hogy mindig be fognak szólni:) Ha úgy döntenél jöhet még egy, akkor azt kapnád, hogy "pedig mennyire mondtad, hogy csak egy lesz, nem kell tesó..., aztán meg ne bánd!" :D:D:D Mindig mindenre lesz egy idegesítő frázis.

Ha csak egy gyereket akarsz, legyél magabiztos. Hiszen boldog vagy azzal az eggyel. :-) A többihez senkinek semmi köze, ne kezdj bele magyarázkodásba.

Nekem két gyerekem van, az egyik 2,5 éves, a másik 6 hónapos, és imádom a kétgyerekes létet. De épp a napokban gondolkodtam, hogy nem tudnék egy 3. gyerkőcöt is bevállalni, nekem ez olyan lehetetlen feladatnak tűnik, nem is tudnám elképzelni. Nos, akinek egy gyereke van, az is biztosan így gondolkozik, csak éppen a két gyerekről. Ebben nincs semmi kivetnivaló.

Szia! Tőlem is állandóan ezt kérdezik, mikor lesz kisteó,

én mindenkinek azt mondom, majd meglátjuk. Ha valaki nagyon forszírozza, és nem csak egy ismerős, hanem mondjuk családtag, rokon, annak azt mondom, a korom miatt már nem férne bele még egy baba. Eleinte nagyon zavart, de rájöttem, nem érdemes különösebben foglalkozni vele. Minden jót Neked!

Nekem is csak egy van, még senki nem szólt be.

A mai világban egy gyereket felnevelni is művészet.Ráadásul ilyen bizonytalan világba nem is szeretnék többet szülni.Ettől nem vagyok rossz anya, hisz az egy szem gyermekemet nagyon szeretem és úgy vagyok vele, legalább neki adjak meg, amit csak tudok.

Persze szoktam ábrándozni róla, milyen jó lenne, ha lenne még egy, de erre már nem sok esélyt látok, 37 éves vagyok.Tudom, hogy vannak olyanok is, akik 40 évesen még csak az első babájukat várják, de én úgy érzem, nem lennék képes ezt az egészet még egyszer végigcsinálni.Úgy értem, a terhességet, meg a szülést, fizikailag....

Szia! Csatlakozom az előttem szólókhoz, engem is zavart régen, hogy olyan „félismerősök”, mint az ovistársak szülei kérdezgették, mikor jön a kistesó. Szerintem ez böszme nagy tapintatlanság, mi közül hozzá, s vajon ha mondjuk valami betegségem lenne, azért nem jöhetne, akkor el kéne mindenkinek mesélnem azt? Szóval ilyen nem kérdez jóérzésű ember, de aki meg be is szól, az aztán a csúcsbunkó. :)

Ez pont olyan, mintha megkérdezném az ötgyerekes anyukát, hogy mikor hagyja már abba a gyerekszülést. Nyilván épeszű ember ilyet nem tesz.

Talán nyugtat, hogy idővel csökken a kérdezősködések száma.

Igen nagyon rossz lehet ez is. Nekem 3 van én emiatt kapom az "ívet" hogy hú meg háá ENNYI gyerek hogy nem bolondultam még bele stb.

Az egy gyerekeseknek is rossz lehet ha folyton győzködik őket, mert őszintén ilyen külső nyomásra ki az aki bevállal még egyet akarata ellenére? Szerintem senki. Aki meg igen annak a gyereknek meg olyan is lesz az élete. Úgyhogy akkor meg mi értelme ezt "hajtogatni" hogy egy gyerek nem gyerek meg ilyeneket.

Nekünk is egy volt 11 évig. Aztán Apa meggondolta magát, és rábeszélt egy másodikra, 36 évesen szültem újra. Nagyon szeretjük őt, nélküle nulla lenne az életünk, DE sokkal fáradékonyabb vagyok, sokkal nehezebben tolerálom az elevenségét (az első nyugis lány, a második eleven fiú).

A 2 év alatt néha eszembe jutott gyenge pillanataimban, hogy "anyám, mennyire öreg vagyok én már ehhez..." :) Pedig a terhességet könnyebben viseltem fizikailag, mint az elsőt 25 évesen.