Ugy érzem elveszett az összes türelmem? Nem akarok rossz
anya lenni
1/15 A kérdező kommentje:
2 éves a kisember,ez lemaradt
Én is így járok mindig. De nekem már rá is kellett ütnöm a kezére, popójára, mert egyszerűen semmi nem használt. Utána meg én érzem magam rohadtul:-(
Viszont ha üvöltünk, nem érünk el semmit. Szerintem erre nincs megoldás. Próbálj határozott lenni, ha kell egymilliószor elmondani neki, mit akarsz tőle, mit csináljon, mit hagyjon abba. Ha rosszat csinál, vidd el onnan, ha visszamegy, megint vidd el onnan.
Az hogy higgadj maradj??? Hát erre én is keresem a választ...
2012. dec. 6. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
Pontosan anniyra hisztis egy gyerek, amennyire az anyuka.
Maradj higgadt, nyugodt, és meglátod, a gyermeked is olyanná válik, ugyanis a környezete viselkedését tükrözi vissza.
Persze, ez nem könnyű.
Jó módszer, hogy mindannyiszor, mielőtt kiabálni készülsz, számolj el tízig. Tuti lehiggadsz.
2012. dec. 6. 22:12
Hasznos számodra ez a válasz?
4/15 A kérdező kommentje:
Néha ugyérzem( tudom nincs igy) hogy direkt azért és addig csibálja még ki nem akadok. Mintha várná hogy beteljen a pohár, rettegek higy nem fog szeretni, haragudni fog rám. Mert néha ténleg. A semmin felhuzom magamat
Persze, hogy direkt provokál.
Szeretni fog akkor is, ha kiabálszvele, de nem érsz el pozitív eredményt. Az indulataid, érzelmeid lenyomatot hagynak benne.
Nyugi.
:-)
2012. dec. 6. 22:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Pont arra van szüksége, hogy foglalkozz vele, és így fejezi ki.
Vajon miért érzi azt, hogy nem kap elég törődést, ezen gondolkodj.
(nyilván megteszel mindent, és jó anyuka vagy, de mégis szeretethiányos)
2012. dec. 6. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 A kérdező kommentje:
Ma pl leültünk vonatozni, tologattuk a sínen, ez a kedvence, autóztunk utána,egyszer csak elküldött onnan( kivezetett a szobábol) sírt, hisztitett... És jött a rosszaság, dobálozott csapkodott. Konektort piszkálta ruhákat dobálta a szekrényből....
Megértelek, én is írhattam volna ezt a kérdést, nekem egy 16 hónapos és egy 4 éves gyerkőcöm van. Minden előttem szólóval egyetértek, nehéz türelmesnek lenni. Én is a 10-ig számolást gyakorlom ezerrel, több-kevesebb sikerrel. Kicsit nézz magadba, lehet, hogy nem is rá vagy mérges, csak túl fáradt, stresszes vagy és sajna pont rajt töltöd ki. Én is így voltam. Állandóan kialvatlan vagyok, egész nap egyedül. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a gyerekeim és a saját érdekemben változtatnom kell egy-két szokásomon. Háát, többet azt nem tudok aludni, de igenis igyekszem egy kevés időt magamra is fordítani. Nyugodtabb lettem tőle, és nagyobb a "tűrőképességem". Persze könnyű az észt távolról osztani, nekem ebben segített a férjem, a családom, és így nem diliztem be a napi dolgoktól. (egyenlőre)
2012. dec. 6. 22:28
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez egy ilyen korszak.Feszegeti a kis határait a drága:) Tényleg csak az segít ha elszámolsz 10-ig.Vagy ha elkezd hisztizni,és te érzed hogy megy fel a pumpa,akkor mély levegő,és hideg vízzel mosd meg az arcod:)))
2012. dec. 6. 22:30
Hasznos számodra ez a válasz?
8. vagyok, igen, ezt az időszakot túl kell élni. sajnos nem ez az egyetlen rossz időszakuk.
2012. dec. 6. 22:32
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza: