Adnátok valami tanácsot? Mit csináljak vele?

2és fél éves a lányom. Egyszerűen kezelhetetlennek tűnik sokszor. Állandó, szinte egész napos hiszti, a boltban sem tud elnyugodni, kiabál, hisztis, durva. Nem fogad egyáltalán szót, sőt, egy agresszív gyerek lett belőle. Próbáltam, hogy nem engedem, hogy megüssön. Régebben ütött, fejelt, most már nem bánt, ( vagy nagyon ritkán), de már kész vagyok. Ma pl. az volt a gond, hogy nem oda tettem játék közben a legót, ahova ő gondolta, máris ökölben a keze, szinte remeg az idegtől, gondoltam, mindjárt nekem jön. Ha valami nem úgy van, azonnal őrjöng. Már olyanokat mondok neki mérgemben, amit gondolni sem szabadna, nem a képébe vágni... Engedetlen, harcias, szófogadatlan, telhetetlen, türelmetlen, stb...Minden nap állandóan veszekedni, kiabálnom kell vele, akkor sem vesz semmibe. Volt, mikor mondtam neki, hogy nem szabad, erre rákérdezett: Befejezted? :( Párommal is rengeteget romlott a kapcsolatunk, mióta gondok vannak, kimerültem, fáradt vagyok, nem bírom.. Lesz ez jobb? :( Egyszerűen, ha valamin nevetek egy jót, ( pl. gyk-n olvasok valamit), azonnal mondja, hogy ne nevessek, inkább legyek szomorú. Már vidám sem lehetek, mert abból is " baj" van. Néha vittem sétálni, de arról is leszoktunk, mert állandóan cipelni kellett :( Elmentünk apával buszozni. Leült mögénk egy idősebb néni, rámosolygott, beszélt hozzá, ő meg kapásból kidugta rá a nyelvét. Néha ott tartunk, hogy apa odacsap neki. Mert nem bírja, pedig ő türelmesebb... Én nem akarom megütni, de úgy látom, ez talán használ. De nem akarom verni!! Normális, jó viszonyt szeretnék kialakítani, hogy őszintén tudjunk majd beszélgetni.. Ráadásul rájött, hogy nagyon ki tud könyörögni szinte mindent... Emellett viszont van egy nagyon okos, édes énje is, aki .pl. még a kacsácska is azt mondja, hogy kacsácska, légyszi, gyere ide... Nagyon szépen tud kérni, megköszönni ( ha akarja). Nem hajlandó köszönni, bilizni, enni, szóval szinte semmi.. Nagyon el vagyok keseredve :(