Közhelyeken zajló hisztit hogy lehet jól lereagálni?

Elsö jól írta.

Indulás haza, abban a pillantabna, valószínü ordítani fog, de legközelebb nem fogja földhöz csapni magát.

Büntetni már nem kell otthon, mert a büntetés az, hogy haza kell menni.

Nem tud máshol viselkedni megyünk rögtön haza. Kb 2x fordult ilyen elö, azóta tündér mindenhol.

De megelözheted a hisztit is, ha elmondod mi lesz. Pl készültök majálisra, akkor mielött elindultok elmondod a feltételeket. 1 gombóc fagyi, felülhet körhintára de nincsen lufi, ehet ezt mag kaphat azt.... Ha nem akarja a feltélteket betartani és hisztizne akkor megint csak indulás haza. Tényleg 1x kell csak haza vinni. Habár nekünk inkább csak az autóig értünk el, majd már ott jobb belátásra került és vissza mehettünk.

Nekünk talán szerencsénk volt, egyszer volt ilyen földhöz verős hisztije a fiamnak, egy bevásárló központban. Mivel akkor én sem tudtam mást kitalálni, azt mondtam neki, hogy a "NÉNI", akitől majd a játékot/enni-innivalót, akármit fogja kérni, figyeli a kamerákon keresztül, és a hisztis gyerekeknek nem ad semmit, sőt, ha nem hagyja most abba, még lehet, hogy a "rendőrbácsit" is odaküldi. (Mivel épp arra járt egy biztonsági őr, ő lett a rendőr, akire rámutattam.) EGy pillanat alatt felkelt, egy hangja se volt többet. Azóta ez a mese még később is megállta a helyét, de már elég volt az elején elmondani, hogy bent kamerák meg rendőrök vannak, akik figyelnek. EGy dolgot választhat majd bent magának (túró rudi, tejital, joghurt, vagy épp játék, stb) és meg is kapja a "nénitől" de csak ha szépen viselkedik.

Kicsit butuska az eljárás, de 3.5 évesen most bárhova elvihetjük, már szoktunk 'ajándékot' is cserélni, pl. ha az elején kérte a rudit, de utána inkább mást szeretne, visszacserélheti. Ő adja oda először a kasszánál, amit vett, szépen hangosan köszön, megköszöni a pénztárosnak, tisztára, mintha minta gyerek lenne - na persze, kint már megy a csibészkedés :)

A játéksoron, ha megyünk és vérszemet kap, minden kéne, akkor meg azt szoktuk mondani a drágább játékokra, hogy azt már egy másik kisgyerek megvette, csak nem bírta el, és elment apukájáért :_) így azt nem vihetjük el magunkkal. Szerencsére jó szívű, nem irigy, ez mindig beválik, magától mondja, hogy akkor biztos sírna a másik gyerek, ha elvinnénk. Még meg is igazítja, hogy nehogy más elvigye.