Örökbefogadott kisfiam (nagycsoportos ovis) egyik nap mikor nem akart szót fogadni indulatosan azt mondta, hogy "TE nem az igazi anyukám vagy! ". Hogy lehet ezt jól lereagálni?
Azt hittem,hogy soha,vagy talán kamaszkorban lesz csak ilyen kijelentés és lám már ekkor megfogalmazódott benne és fegyverként használta :-(.
Annyi lett neki elmondva,hogy egy másik néni hasában volt és aztán mentünk érte a kórházba.Orvosnál szokta hallani a "vér szerinti anyukája" kifejezést,mikor rákérdezett ,hogy az meg mi,akkor azt mondtam neki,hogy egy féle rokon,aki általában megegyezik az igazi anyukával,de nálunk nem,mert az örökbefogadott gyerekeknél az két különböző .
Mikor azt mondta,hogy én nem vagyok az igazi anyukája az nagyon-nagyon szíven ütött iszonyatosan fájt ahogyan mondta,sírva mondtam neki,hogy de én vagyok az igazi,mert én nevellek én szeretlek.
Azt válaszolta,hogy ő ezen sokat gondolkozik ,elkezdett őrjöngve sírni,hogy ő újra kisbaba akar lenni.Kérdeztem tőle,hogy miért,azt mondta azért ,mert most másképp akarja,hogy történjen és eredetileg is az én hasamban akar lenni.
MOndtam neki,hogy de hiszen az a lényeg,hogy mi együtt vagyunk,nem számít,hogy hogyan volt...de nagyon nem mindegy neki,egyre jobban foglakozik vele.
Egyik nap azt mondta,hogy amikor a másik néni hasában volt,akkor annak a néninek gyönyörű szíve volt,csak dobogott,csak dobogott,csak dobogott és az ő szíve is csak dobogott,dobogott ott bent...
Születési körülményei (anyai dohányzás) miatt hiperaktív,tehát jóval meggondolatlanabbul kimond dolgokat mérlegelés nélkül.
Ó, jaj, szegénykéim! :(
Egyrészt Neked rettenetes érzés lehetett, de Te is tudod, hogy nem gondolta komolyan. Hiszen te fésülöd, adsz neki finomságokat, téged hív, ha fáj valamije, neked kell megpuszilnod a bibiket, téged ölel és hív anyának.
Egyszerűen csak nem érti. De hát hogyan is érthetné? Kicsi még, és ha meg is nő, akkor is örökre ott marad benne ez a kettősség érzés. Egyre inkább szomorú lesz, hiába szeret téged, hiszen őt a vér szerinti anyukája eldobta, szerintem elkerülhetetlen, hogy magát hibáztassa emiatt idővel, hogy ő milyen rosszat tett, miért nem volt elég jó.
Szerintem vidd el pszichológushoz, ami neked évekbe telhet, vagy lehet, hogy nem is sikerül, azt ő két játékkal helyre teheti benne.
Sok szerencsét, és minden jót Nektek!
5 éves kisfiú és 13 hetes magzat anyukája
nem volt korai ezt elmondani neki,h nem a vérszerinti szülei vagytok?
én is pszihologushoz fordulnék,én is jártam a lányommal,mert elváltunk a párommal.és nagyon sokat segitett,az oviban is kell h legyen.Hát ezt szörnyű lehetett átélni,én is kaptam már ilyen kijelentést,mert nem kapott meg egy játékot,h azon gondolkozik valóban az anyja vagyok-e.hát igen..
Az elutasítást ,el nem fogadást ő már több esetben is megéli,egyrészt kezdi felfogni,hogy hiába a szép tündérmese,valami nagyon nem stimmel azzal amit anyu mesél nekem...
másrészt pedig a hiperaktivitása miatt kirekesztődik mindenhonnan,ovis társaság,barátok...
Félek,hogy nagyon sérült lesz a lelke :-(.
"nem volt korai ezt elmondani neki,h nem a vérszerinti szülei vagytok?"
Külön tanfolyamon kötelező részt venni az örökbefogadóknak és ott elmondták,hogy minél előbb a korának megfelelően el kell mondani,jó másfél éve elkezdet kérdezni,hogy az én hasamban volt e ő is.
Szerintem pont,hogy az fáj neki,hogy nem a te hasadban volt, tehát nem tud veled egybeolvadni, azonosulni. Csak ő még nem tudja ezt rendesen, szépen elmondani. Ő is keresi, miért kirekesztett mindenhonnan, miért olyan, amilyen. az is lehet,hogy hallotta, hogy az oviban, a felnőttek róla beszélnek pl. alvásidőben vagy tv-ben látott vmit. Keressetek fel egy pszichológust, és nagyon sokat ölelgesd, szeretgesd és az apukája is. mond el neki,hogy te őt választottad, őt akartad. meséld el neki megint,milyen gyönyörű volt, mikor először megláttad őt, hogy ringattad, hogyan fogtad a karodba (újra meg is mutathatod neki), énekeld neki mit énekeltél.
ne vedd magadra a megjegyzéseit, most van a legnagyobb elfogadásra szüksége és nem akar neked rosszat, nem akar bántani.
Mond el,hogy biztonságban van és azért szólsz rá, mert tanítgatod, nevelgeted,hogy megtudja mit-hogyan kell scinálni, de ő nem rossz, és ha mérges vagy is csak őt szereted.
biztos azt sem érti,hogy miért nem kellett annak a nőnek,akinek a hasában volt. el lehet mondani,hogy a néni nem akart kisbabát nevelgetni, tanítgatni, te viszont pont őrá vártál és nagyon vártad már, hogy megszülessen, mert nagyon szereted őt. beszélgessetek, játszatok.
Az óvónő a csoportszoba ajtajában a gyerek füle hallatára mondta:"Biztosan az miatt ilyen ez a gyerek,mert az anyja ivott,vagy kábítószerezett a terhesség alatt"
Gondolom a gyerek előtt is simán beszélgetnek róla.
Azt hiszik,hogy nem mondja el itthon,pedig megjegyzi.
"Egyik nap azt mondta,hogy amikor a másik néni hasában volt,akkor annak a néninek gyönyörű szíve volt,csak dobogott,csak dobogott,csak dobogott és az ő szíve is csak dobogott,dobogott ott bent... "
Ezt már olvastam itt gyaorin, és nem mostanában....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!