Hogyan vészeltétek túl a bölcsi/ovi első hónapjait, ahol a nagyobb bölcsis/ovis ( minden betegséget hazahoz ) és a kisebb gyerek otthon van még?

Szeptember óta bölcsis a 2,5 éves kisfiam, azóta 1 hét bölcsi, 1 hét otthon betegen. Azt mondják ez így megy mindenhol, ezt ki kell bírni, majd megerősödik a szervezete. Ráadásul a kisebb szinte mindent elkap tőle, még csak 6 hónapos. Elmondom miért jár a fiam bölcsibe még mielőtt nekem támadnának sokan: kisfiam egy eleven, rohangálós, kiabálós, meg nem állok estig típusú gyerek. Ha naponta 2x nem mozdulunk ki játszótérre vagy vmi hasonló programra akkor teljesen bepörög. Azt vettem észre,h már unatkozik sokszor otthon, ideig-óráig le tudom kötni ( autózunk, vonatozunk, rajzolunk, festünk, mesélünk...stb. ) de mindent megun elég hamar. Amikor gyerek társaságba mentünk mintha kicserélték volna, imádta, teljesen lefáradt tőle....úgy láttuk ez kell neki. Férjemmel arra jutottunk, h próbáljuk meg a bölcsit, ha ennyire tetszik neki és így is lett. Nagyon, de nagyon szereti. A gondozó nénik elmondása szerint egész nap játszik a többiekkel, eszik, alszik szépen. Otthon sokat mesél,h miket csinálnak, szóval egyértelművé vált számunkra,h jó döntést hoztunk. VISZONT, a betegségeket nem kalkuláltuk bele....Nem szeretném, ha így telne a tél,h 1 hét itthon, 1 hét bölcsi, se a fiam, se a pici lányom miatt. Ti mit csinálnátok? Hagyjam figyelmen kívül,h a kisfiam imádja a bölcsit és jót tesz neki? Vegyem ki csak, hogy ne legyen annyit beteg és ne adja át a kicsinek? Komolyan nem tudom mi legyen? Tudom, tudom.....itthon vagyok és mégis beadtam....biztos soknak megvan erről a véleménye. Rendben van, csak kérlek, hogy most olyanok írjanak, akik vmi ötlettel tudnak előállni vagy hasonló cipőben járnak! Köszönöm!