Hol lehet az igazság? Mit csináljak másképp? Neveletlen? Figyelmetlen? Vagy valami más?

Kislányom 4 éves, elég akaratos, olykor még most is hisztizik (főleg tömegben, azt rosszul viseli). Itthon tökjó gyerek (legtöbbször :))). Szerintem szigorúságban és következetességben úgy az erős átlagszülő körül vagyok. Apa nem, ő mindent ráhagy, csak ne kelljen vele vesződni, plusz őt is így nevelték.

Bizonyos dolgokban későn érő, pl későn kezdett beszélni, de pont ebben ma már nagyon ügyes, gazdag a szókincse stb. Bizonyos dolgokban kis különc, pl abszolút nem zavarja, ha csúfolják az oviban (hogy maszatosan eszik vagy hogy kócos) és elég jól elvan egyedül, de nem is idegenkedik a gyerekektől, ő is kezdeményezi a közös játékot, de nehezen alkalmazkodik a másik gyerekhez, a közös ötletlésre még nem érett meg.

A kényszert rosszul viseli, az erőltetés mindig olaj a tűzre nála. Ha nincs szigorú kontroll alatt, azonnal kisiklik a szófogadás kötelezettsége alól, egyből kihasználja a helyzetet, viszont fél a büntetéstől, én legalábbis ezzel tudom őt megfogni (bünti = kisszobába küldés).

Óvónők szerint nagyon szófogadatlan (nyilván ott a szigorú kontroll nehezen megoldható). Elküldték nevtanba, ott figyelmi problémára gyanakodnak, ezzel én nem értek egyet. (Igaz, az hogy őt nem érdeklő feladatokra nem igazán figyelt, de sokkal jobb lett volna, ha én nem vagyok ott, és így nem tud folyton hátraforogni engem keresve, plusz a vizsgálat kb egy órás volt, ő meg csak 4 éves...) Itthon megcsináltunk pár feladatot (persze nem egyórás terjedelemben), ami ott nem ment, és itthon tökéletesen megoldotta. Ráadásul aki egymás után 5 db 48-as kirakóst kirak, annak csak kell tudni figyelni. Szerintem.

Az óvónők azt sugallják, hogy nem nevelem elég szigorúan. nem állítom, hogy sosem szenved csorbát a következetességem, de szerintem szigorú vagyok.

Nem tudom, hol lehet az iagzság. Ha ebből le tudsz szűrni valamit, kérlek, írd le a vélemyényedet.