Őrjöngős hiszti kérdés!? A 2,5 éves lányom tegnap este kiborult!? Félelmetes volt!

Na most képzeld el, hogy az én két éves fiam az óvoda kellős közepén játszotta el ugyanezt velem, azért, mert kinn hagytuk a kedvenc párnáját a kocsiban, ahova amúgyis mentünk volna vissza 5 perc múlva, miután felszedtük a tesót! :))

Önkívületi állapotban őrjöngött, sőt mi több a földön fetrengett, a fejét a járólapba verve ordította, hogy kell a párnám. :)) Most már nevetek rajta, de akkor valahogy nem tartottam viccesnek és ahogy Te is írtad, rettentő ijesztőnek tűnt. De második gyerek lévén, már nem volt újdonság, így tudtam, hogy nem tart sokáig. :)) Végül egy kedves dadusnéni sietett a segítségemre, aki kizökkentette a gyereket és abba is maradt a kis műsor. :))

Szóval ne aggódj, teljesen normális dolog ebben a korban, ahogy nő úgy maradnak el a hisztik, és ha eddig nem volt gyakori, vagyis nálatok most fordult elő először, akkor nem is jön elő túl gyakran. Gondolj csak bele, Te is tudsz olyan dühös lenni, hogy ordítani tudnál, de nem teszed, mert tudod magadban koordinálni a dolgokat. Na ők ezt még nem tudják, ezért a teljes képszakadás, kiborulás.

"Te is tudsz olyan dühös lenni, hogy ordítani tudnál, de nem teszed, mert tudod magadban koordinálni a dolgokat. Na ők ezt még nem tudják, ezért a teljes képszakadás, kiborulás."

Így van. HOZZÁTESZEM: a kicsi gyermek a környezetében levő felnőttek (esetenként kamaszok) tudat alattiját tükrözik.

Magyarán, amit te, kedves szülő, gyerekkorodban úgy magadba fojtottál, h azóta se emlékszel rá.

Minden ilyen felhozható a tudat szintjére, hogy emlékezni fogsz rá, és feldolgozható , elengedhető, speckó módszerekkel, és onnantól más a gyereked se tükrözi; a gyerek a felnőttön segít ilyenkor, amit a felnőtt elfojtott gyerekként.