Baj ha még vannak képzeletbeli barátjai?

Lányomnak is volt, a Juliska:)) Ő is 4 évesen mondogatta egy ideig, sokat beszélgettünk is róla. Elmondta, hogy Juliskának vannak gyerekei is, fiai és lányai is:)

Egyszer csak abbahagyta. Oviban soha nem hozta elő, legalábbis nem mondták az óvónők.

Az én fiamnak is vannak láthatatlan barátai, több is. 3 éves múlt novemberben. A bölcsiben több gyereknek is van, a gondozónők egyáltalán nem furcsállják, ha szóba kerül, nem mondják, hogy ilyen nincs.

Mivel nem fél tőle, így nincs gond ezzel, majd elmúlik.

Én előre szóltam az óvónéniknek, hogy Danda és Bankó, akikről egész nap képes hihető sztorikat mesélni a kisfiam, nem létező személyek. A többi gyerek szerintem észre sem vette, hogy "kettővel" többen vannak körülöttük.

Egyébként ez a korosztály még nem szokott kiközösíteni.

Nálunk 5 éves kor körül tűntek el a képzeletbeli barátok. Most 8 éves a fiam, és ha erről beszélünk, még mindig el tudja mesélni, hogy milyennek látta őket kicsi korában.

Sztem egyáltalán nem baj, és ne is csinálj belőle nagy ügyet, sőt beszélgessetek róluk..kérdezd meg, ki az, mit csinált, honnan jött?

Ettől nem dilis a fiad, ne aggódj...:)) Ez tök normális...:)

Ranschburg is írt erről, óvodáskorban ez teljesen normális, sőt állítólag azt jelzi, hogy jól működik a kisfiad fantáziája :)

Lehet, hogy az oviban nem is fog róla beszélni, a többi gyerek meg honnan tudná, hogy a kisfiad barátja nem igazi ember? Az óvónőknek megemlítheted, de nem kell nagy ügyet csinálni belőle, azt meg pláne ne mondja neki senki, hogy nem létezik a barátja.