Hogyan lehet leszokatni a sírósságról?

Ne törödjetek vele.

ö ezzel kéri ki a figyelmet. A dühét ezzel vezeti le.

èn pl ha vonyít (így hívom csak mert ez nem sírás, hanem vonyítás), akkor nem adom neki amit akar. akkor kaphatja meg ha befejezte a vonyítást. Ilyenkor hüppögve abba hagyja.

A legjobb, ha nem veszel erröl tudomást, ez a dackorszak egyik jele. Minél jobban reagálsz rá, annál inkább fogja csinálni. Természetesen ha tényleg valami baja van, akkor vigasztald meg, de ha csak akaratosságból sír, azzal ne foglalkozz.

Ami meg az apát illeti, lehet, hogy mégis volt valami, esetleg észrevett valamit, amikor szexeltetek, valamiért kicsit hangosabban szólt hozzád vagy a gyerekhez, esetleg olyan ruhában jött haza, ami hasonlít egy ijesztö mesefigura öltözetére, valamilyen szagot hozott a ruháján, ami zavarja, esetleg játék közben valamivel véletlen megijesztette, stb.

Ami még kérdés, ez csak akkor van, amikor hazajön, vagy utána is igy marad egész este?

Ha nem eröltetitek, hogy mégis menjen oda hozzá, hanem teljesen megszokott módon viselkedtek, akkor át fog rajta menni.

Amit még próbálhatsz, hogy a babáival játszotok - egyik az anyuka, másik az apuka, a harmadik meg a gyerek, és a gyereket kérdezze az anyababa, hogy mit csinál az apuka. Lehet, hogy elmeséli a baba azt, hogy mitöl van megijedve a gyerek. De eröltetni nem szabad.

Szerintem pedig pont, hogy a figyelmeteket szeretné és azt, hogy törődjetek vele, nem véletlenül sír.

Az oké, hogy 2 évesen hisztikorszak közepén tart, de igenis tessék rá őszintén odafigyelni!

"A nevelés nem csak elveken és okos taktikán múlik, mert elsősorban a lényünkkel nevelünk. A nevelés: titkos metakommunikáció. Ami jó benned és tiszta, és ami rossz és koszos, továbbadod. A gyerek remegi félelmeidet, aggódja az aggodalmaidat - de éli a nyugalmadat és derűdet is - ha valódi." Müller Péter

Szerintem ilyen fajta. Én is a mai napig sírós vagyok, mindenen el tudom magam bőgni, akár bánatomban, akár örömömben:), csak én már felnőtt vagyok és tudom kontrollálni:).

Én nem hagynám figyelmen kívül, max. ha artikulálatlanul ordít és csapkod, rúg, harap, ilyesmi, de akkor is csak addig amíg kicsit le nem higgad.

Off: Én is ugyanez, 30 vagyok, de nem nőttem ki! A férjem sem rajong érte, én sem igazán, hogy ennyire sírós vagyok.

De a lányodnál is biztosan rendeződik a dolog. Én azt tenném, hogy leguggolnék hozzá, vagy az ölembe venném és megkérdezném, hogy most akkor mi is a baj. De az is lehet, hogy őt jobban fel kell készíteni. Minden ilyen tevékenységet előzzön meg a rákészülés, figyelmeztesd kedvesen. 5 perc múlva fürdés. Még építs nyugodtan, de mindjárt megyek, összepakolunk és megyünk fürdeni. És apa érkezését is be lehet harangozni, el lehet tőle együtt bújni, hogy keressen meg titeket, ha megjött.