Miért ilyen nehéz? (sírás, hiszti, irigység)
Lányom lassan 2 és fél éves, és egy nagyon sírós gyerek.
Természetesen tolerálom, elfogadom, segítem.
De vannak időszakok, amikor besokallok és kikészülök.
Mostanában szörnyen hisztis, hányásig sír apróságok miatt (pl. ma porszívózáskor arrébb tettem az asztalt, amitől ő kiakadt és paff...ordítás, hiszti).
Másrészt iszonyatosan irigy, amióta bölcsibe jár.
Mindenkire rászól. "Apa nem a tiéd a zokni, anya nem viheted el a kádat" (kitalál magának dolgokat, amik nekem eszembe sem jutnának), de akárcsak az utcán is képes leszólni egy vadidegent...
Pedig elhihetitek, hogy nem ilyennek nevelem.
Nem is vagyok tök engedékeny, vannak szabályok, nem vagyok egy tutyi-mutyi anyuka. Mégis úgy érzem a határomon vagyok.
Azt hozzáteszem, hogy születése után 2 nappal már elkezdte a napi szintű sírásokat, amik órák hosszat tartottak, sokszor azt hittem biztos beteg, azért sír ennyit. Aztán 1 éves kora körül eljött az az időszak, hogy nem vett levegőt úgy bőgött, ha valami "nehézség" érte (beverte a fejét vagy csak nem találta valamelyik játékát).
Most meg az őrült hisztiben van épp benne.
Minden extrán jön ki nála.
De szerencsére nem beteg, viszont több doki szerint is hiperérzékeny.
Amit értek, csak most már kezelni nem tudok. Amikor leejt egy ceruzát, és emiatt 2 órát üvölt, és sehogy nem nyugszik meg, akkor azt gondolom, hogy egy rakás csődtömeg vagyok.
Nem is tudom mit szeretnék tőletek, talán csak egy kis vigasztalást...
Lesz még nyugis időszakom vele? Vagy ez van? Szokjam meg, hogy szétüvölti a világot?
Azon vagyok, hogy leállítsam erről.
Nem adom fel, és eddig határozott voltam.
Csak a mai nap jutottam el egy határhoz, és kicsit elbizonytalanodtam. :(
Amúgy beteg is vagyok, türelmem is kevesebb most emiatt.
Na, meg mindig kell egy kis hullámvölgy...
Köszi a válaszokat!
válasza:A 4. válaszoló nagyon jókat ír szerintem.
Az én kisfiamnál is hasonló az eset, mint a Te kislányodnál, annyi a különbség, hogy ő nem hány, csak öklendezik, ha nagyon behergeli magát. Egy ideig nem tudtam kezelni a helyzetet rendesen, volt langyosvíz, hidegvíz, aminek újabb hiszti lett a következménye - mivel egy kicsit vizes lett a pólója az arcára fröcskölt víztől, le akartam cserélni, és azon hisztizett tovább, hogy azt akarta, hogy rajta száradjon meg.
Ha nem veszek róla tudomást, akkor azon hisztizik, és rohan utánam, cincálná le rólam a ruhát, és csapkod közben, ez sem megoldás.
A figyelemelterelés dührohamot vált ki kb.
Egyedül az használ, ha elcsípem, hogy mi a valódi probléma. Tehát, behisztizne azon, hogy nem tudja kibonatni a sapkája megkötőjét - ez akkor van, ha fáradt szegény (és sok hiszti a fáradtság miatt robban ki). Gyorsan lereagálom, megkérem, hogy nyugodtan próbálja kibontani, ahogy mutattam, és úgy menni fog. Ha van is hiszti belőle, akkor nálunk az a levezetés újabban, hogy megkérem, hogy jöjjön oda hozzám, megölelem, az ölembe veszem, ha ő is úgy akarja, és viszonylag hamar meg is nyugszik. Ha megnyugtathatatlannak tűnik, akkor beszélek hozzá, de csak halkan, hogy neki is halkítania kelljen, és oda kelljen figyelni a hangomra.
Igazából mindig a helyzet hozza magával, hogy mi a jó megoldás, de egy biztos, ha higgadt tudok maradni, akkor hamar lezajlik a hiszti. Ha nem megy a higgadtság, akkor valószínűleg ezzel én magam generálom a folytatást.
Van egy nagyon jó könyv, Szuperérzékeny gyerekek a címe. Én megvettem, mert sejtettem, hogy a Kisfiam ebbe a kategóriába tartozhat, és a könyvet olvasgatva igazam lett. Neki az is lelki törés, ha leeszi a ruháját, és koszos lesz. Soha nem szidtam meg miatta, mégis, egy ideig mindig tragédiaként élte meg... Szóval ezt a könyvet ajánlom, nekem nagyon sokat segített - többek között a hisztik kezelésében is.
Persze, lehet magunkat is hibáztatni akár, de azt gondolom, nincs értelme. Amikor értetlenül nézed, hogy miért őrjöng az egyébként okos, kedves, tündéri gyermeked, akkor hajlamos vagy azt gondolni, hogy te rontottál el valamit. Holott nem erről van szó, csak kicsit máshogy kell megközelíteni a dolgokat. Mi mára eljutottunk odáig, hogy a hiszti nem egy óráig tart, mint régen, hanem két percig. És ez nagyon nagy szó.
Utólag mindig megbeszéljük, hogy mi volt a baj, és ha máskor is ilyen történik, akkor mit tegyen.
Remélem, tudtam kicsit segíteni! Kitartás!
Ja, és az én kisfiam is nagyon sokat sírt babakorában is.
válasza:Jaj, utolsó, de jó, hogy írtál!
Köszönöm.
Nagyon nehéz ez az egész, és akinek nem ennyire durván hisztis (meg babakorától kezdve sírós) a gyereke, az el sem tudja képzelni miről is beszélsz.
Jókat írtál, köszi, és akkor látom van remény! :)
válasza:Persze, hogy van még remény. :) Igazából "csak" neki kell ülni, és végig kell gondolni, hogy hogy is akarod csinálni. Mert ahogy csinálod, az valamiért nem jó. Gondod végig a reakciókat, milyen "hisztikezelésre" hogy reagál a kislányod. És ha mindegyikre ugyanúgy (kb. sehogy), akkor keresni kell valami más megoldást.
Egyébként hogy végződnek a hisztik, mitől szokott a végén megnyugodni?
A lepontozással meg nem kell foglalkozni, én már régen nem a pontozás miatt írok vagy nem. :)
Megint utolsó voltam.
Sziasztok!
Ha valakit még érdekel, akkor leírom, hogy állunk most.
A nagy hisztik elmúltak. Ehhez sem fejbe vernem, sem vízzel leöntenem nem kellett, és nem vezettem be semmi drasztikusat. :)
Úgy tűnik csak egy időszak volt, amit már gondoltam akkor is, csak azt hittem baromi rosszul csinálom.
De szerencsére túl vagyunk rajta, és happy minden. :)
Ha meg néha hiszti van, az enyhe és tökre kezelhető.
Köszi még egyszer mindenkinek a választ, aki szépen és kedvesen leírta a lehetőségeket!
Belül reméltem, hogy nem kell drasztikus módszerekkel "lebilincselni" a gyereket ahhoz, hogy túléljünk egy-egy nehezebb korszakot. Ami nem is tartott sokáig, csak mikor benne van az ember, azt hiszi örökké tart. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!