Sírógörcsök 2 évesnél, az eszemre hallgassak vagy a szívemre?

Ijesztően hangzik... nem voltam még ilyen helyzetben (hasonlóban igen, de kisebb horderejű volt és meg tudtam állapítani, hogy hiszti vagy igazi félelem miatt visít), DE én vígasztalnám. Ahogy írtad minden összejött neki, műtét, válás, költözés, tesó... ez túl sok egyszerre neki.

Bújj hozzá, öleld meg, simogasd és magyarázd el mi történik körülötte, meg fogja érteni!

2éves múlt lányom.

Nálunk ez akkor szokott lenni mikor fáj valamilye mikor lázas. Alapból hisztis és 1 éves korától dackorszak van igen erösen. mára már elég jól tudom kezelni. De ez amit leírsz ez általában fájdalom miatt van. Mikor láza hirtelen megy fel, vagy már iszonyat álmos és kiakad valamin. ilyenkor tudom,hogy türelemmel kell lennem. kezembe fogom és megvárom mig lenyugszik. ekkor csak hozzám akar jönni.

Hiszti van rendesen ahogy írtam 1 éves kora óta, de külömbözö trükökkel tudom kezelni így egyre jobb a helyzet. Söt más anyukák azt mondják tündér a lányom, pedig ez csak nagyon sok munka. Megpróbálom nem büntetni, a kézre, fenékre ütés szóba sem jöhet. Megpróbálok arra gondolni hogy ö most mit érezhet és ezzel cselekedni. pl kapott egy kindertojást az anyukámtól az esti bevásárlásnál (itt van 1 hétig anyukám). nem akartam hogy kibontsa és vacsi elött megegye így mondtam neki hogy megkaphatja de csak vacsora után bonthatja ki. ekkor kicsit ellenkezett hogy de. erre közöltem vele hogy ha ellenkezik akkor vissza teszem a polcra. Rögtön elfogadta hogy vacsi után lesz. vacsi után én ajánlottam fel, de mondtam neki hogy túl sok csoki egyszerre ezért kibonthatja de a fél csokit tegyük a szekrényre és holnap reggeli után megesszük. Kérdés nélkül feltette, és holnap reggeli után én fogom neki adni hogy egye meg. Szóval ilyen egyeségekkel bízik bennem, és hajlandó megtenni a dolgokat.

A lányomnál akkor volt egy ilyen időszak, amikor elköltözött a férjem. Akkor ő is sokszor ébredt zokogva, nem lehetett sem megnyugtatni, sem felébreszteni rendesen, borzasztó félelmetes volt. Ilyenkor csak felvettem, öleltem, énekeltem neki, és vártam, hogy elmúljon. Kb. 1 hónapig voltak ilyen éjszakák és nappalok, aztán ugy el is múlt szépen. Néha még most is előfordul, általában olyankor, ha pl beteg, és orrot szívunk nap közben, akkor éjjel ugyanúgy zokog, és üvölt, hogy ne, nem akarom.

Meg multkor pl elvitte az apja, pedig ő nem akart vele menni. Sírt, de azért ment. Utána 2 ejszaka volt ilyen sírós.

Szerintem ők így élik meg a stresszt, a negatív élethelyzetet. Nem tudom, elmúlik-e, vagy kinövi-e majd idővel, de remélem.

Kitartás neked is!

Nálunk semmi ilyen szomorú körülmény nem volt, mégis hónapokig üvöltve ébredt a kisfiam. Igaz, ő reggel ritkán, de a délutáni alvásból szinte mindig. Nem sikerült rájönnöm, miért csinálja.

Nekünk a langyos zuhany jött be. Ez nem büntetés, segített neki lenyugodni, néha már maga kérte, hogy vigyem el. Mindig megnyugodott utána.

Nála egyébként akkor normalizálódott a helyzet, amikor megtanult kimászni a rácsos ágyból. Azóta mindig csak megjelenik alvás után, bár továbbra sem ébred jókedvűen, legalább nem sír.

Tudom, milyen ijesztő és egyben idegesítő ez a dolog, de szerintem ne büntesd érte. Nem direkt csinálja.