Baj, ha nem egyedül alszik el másfél éves kislányom?

Sok gyerek elalszik egyedül(sokan valóban sírásos alvástréning nélkül), de mégtöbb nem:). Csak ezzel kevesebben "büszkélkednek", mert nagy a nyomás az anyukákon, sokan egyfajta fokmérőnek tarták, hogy minél amarabb elaludon a babájuk egyedül, valamilyen "áron".

Ismétlem, természetesen van olyan baba, aki könnyebben kialakítja az elalvás képességét, én is ismerek ilyet, de az is teljesen normális, ha ehhez viszonylag sokáig segjtség kell:). Ahogy nálunk felnőtteknél is. Van, aki bedől az ágyba és durmol, van, akinek egész szertartássorozat kell a lenyugváshoz, kikapcsoláshoz, elalváshoz:).

Szerintem ne az legyen a mércéd, hogy itt mit olvasol (mondom ezt úgy hogy az én kisfiam meg csak magától tud elaludni). Ha neki erre van szükséged hogy hozzád bújjon, érezzen, akkor nem hiszem hogy másfél évesen ezt meg kell tőle tagadni.

Kedves második, azért egy másfél éves kicsit ne hasonlítsunk egy iskolás korúhoz.. sőt.. és mi van ha iskolás, pl 8 éves és szorong valami miatt vagy csak olyan időszaka van, csak nem vágnánk rá a gyermekünkre az ajtót, hogy már pedig neked egyedül kéne elaludnod.. aztán mi meg megyünk bevackolni a férjünk mellé mert nem tudunk egyedül aludni.. :)

Kérdező, semmi baja nem lesz a kislányodnak, sőt, érzi majd hogy számíthat rád.

(Nálunk fürdés után van szeretgetés, bújás, mert ahogy betesszük a kiságyba onnantól valahogy zavarjuk.. persze ha baj van egyből behív, olyankor átölel, fel kell venni, simogatni kell, de alapból szeret magától elvackolni a kis macikkal. 21 hónapos)

Kicsi még, hadd aludjon úgy el, ahogy neki jó! Mondom ezt úgy, hogy én csak adok egy jóéjt puszit a lányomnak és le is rakom az ágyába. Pici korától fogva így van. Sose ringattuk, sose fogtuk, hogy elaludjon. Ő így szokta meg. Ha kézben próbálnám altatni, akkor azt játéknak venné és tuti, hogy minden lenne csak alvás nem. De ha nem így szokta volna meg, akkor meg még biztos ringatnám, pedig már ő is 16 hónapos.

Tehát szerintem nem baj, hogy még nem alszik el egyedül.

lányom is iylen 2.5 éve sodafekszem elalszik és kijövök ennyi nekem is neki is kell a közelség. semmi baj

(illetve most beteg ott is maradok mert ha felmegy a láza azt nem venném észra a másik szobábol

Érdekes ez az egyedül elalvás dolog. Pont nemrég gondolkodtam el azon, hogy mi öten vagyunk itt jóban a lakótelepen, mindannyian 2,5(!) éves gyerekekkel, a gyerekek közül kettő elalszik magától, három azonban, vagyis a többség nem. Sőt, az egyiküket csecsemőként szoktatták, sírni hagyták, el is aludt egyedül mindaddig, amíg meg nem kapta a nagyágyát. Amiben már nem sír, hanem egyszerűen csak kijön, és egyébként is retteg éjszaka. Nem jött be.

Ez egyébkén hasonló téma, mint az együttalvás, hogy a legtöbb szülő nem is nagyon meri bevallani, mert a saját gyengeségének tartja azt, ami normális. Erre még rátesznek az olyan "kedves" válaszolók, mint itt is néhányan, akik azzal riogatnak, hogy "Soha nem fogod tudni levakarni magadról" (Érettségi napján is altatni fogom, vagy mégis hogyan gondolják???), mert sajnos még ma is nagy divat önállóságot elvárni abban a korban, amikor erre még nem minden gyerek van megérve.

Nekem két gyerekem van, egy 2,5 éves és egy 9 hónapos, egyik sem alszik el magától. És mivel ismétlem, a környezetemben ez inkább norma, mint kivétel, nem aggódom. De ne innen vegyél infót ebben a témában, mert nem lesz pontos a minta. :)

Azén kislányom 4 éves és nem alszik el egyedül. Apával alszik el, addig ott van vele míg el nem alszik, még apa is szundít mellette :).

Én emlékszem féletm kiskoromban a sötétben, még iskolás koromban is, jó volt akkor anyu közelsége.

Azt nézd ami a gyerekednek jó, ne halgass másokra!!! Minden gyerek más.