Hany evesen kell a gyermeknek elmondani hogy orokbe fogadtak? Es hogy lehet megtenni, hogy ne torjon ossze lelkileg?

Nem tudok konkrét időt mondani, de szeretnélek két példával segíteni. Unokatestvérem két saját gyermeke mellé kivett a " zaciból " egy kislányt 6-7 hónaposan. Rövidesen kiderült, hogy nem átmeneti gondozásról van, nagyon megszerették őt. Amikor még nem volt 3 éves és egy állapotos nő láttán megkérdezte a kicsi, hogy miért nagy a néni hasa, elmondták, hogy benne van egy kisbaba. Jött a klasszikus kérdés: én is ott voltam a hasadban ? Ekkor azt mondták, hogy ő egy másik néni hasában volt, aki nem tudta gondozni őt. Ezt kevéssel később megtoldották azzal, hogy nekik nem lehetett harmadik gyermek és pont ilyen kislányról álmodoztak satöbbi. Az igazi anyára sosem mondtak rosszat. Ez a lány ma kétgyermekes anya és az unokatesómék szerint a saját kettő összesen nem nyújt annyi ragaszkodást, mint ő. A másik példám egy volt osztálytársnőm esete. Igen kései gyermek volt, az édesapja akkor ment nyugdíjba, amikor ő első osztályos lett. Gimnazistaként tudta meg, hogy az édesapja családos ember volt, feleség, gyerekek, meg minden és haláltáborban voltak, ahonnan csak az édesapja jött vissza. Hazaérkezését követően ismerkedett meg a második feleségével. A szülők titkolták előtte, nem tudom, miért. Nagyon nehezen vette tudomásul, amíg én ismertem nem volt képes feldolgozni. Legnehezebb az volt neki, hogy miután a szülők sejtették, hogy ő sejti, később, hogy tudja, akkor sem ültek le megbeszélni. Tudom, hogy vannak dolgok, amiket nem old meg egy beszélgetés, de a titok nyomasztó és csak rosszat szül.