Tényleg annyira borzasztó az élet három gyerekkel?
Nekünk 3 gyerekünk van, mondjuk többet tényleg nem tervezünk, de egyáltalán nem borzasztó az élet velük. Nagyon boldogok vagyunk, nyugodt, kiegyensúlyozott gyerekek. Nekem több ismerősöm mondta, hogy van olyan 1 vagy 2 gyerek, akikkel több gond van, mint a 3-mal. Természert- és nevelés függő. És fordítva: van olyan szülő, akinek az 1 gyerek is sok, mert pl. nincs türelme, nincs ideje, más dolgok fontosabbak számára, stb.
Ha adottak a feltételek, férjed és te is közösen akartátok, akkor szerintem minden rendben lesz.
Én pont azt látom, hogy a környezetemben egyre több 3 gyerekes, sőt van, aki még negyediket is bevállal. Olyan családokról beszélek, ahol anya és apa is rendes dolgozó emberek, nem segélyre szülnek és nem egy szükséglakásba.
Az én két nagyobb fiam is iszonyatosan nyugodt, ritkán hisztiznek és akkor is teljesen kezelhetőek. Nekem mindenem a babázás/gyerekezés, nagyon szeretek otthon lenni velük! De tényleg elhiszem, hogy nem mindenki ilyen szerencsés, pl. sógornőmnek csak egy gyereke van, és látom szegénykén, hogy alig bír vele. Igazából nem vonom kétségbe azoknak az érveit, akik egynél többet nem akarnak, csak nem értem, miért gondolják, hogy másnak is feltétlenül ennyi problémája van a gyerekneveléssel.
Kedves 4.! Én is azt mondom, hogy ha szeretnétek még gyereket, és úgy érzitek, hogy megvannak a feltételek, akkor gondolkozz még rajta!
Én most fogom szülni a 2. fiunkat,decemberben.
Azt birom, mikor mondják, hogy "ne sajnáld, hogy a 2.is fiú".Mondom "nem baj,majd a 3. lány lesz",erre általában kikerekedik az emberek szeme...3.????huh, jó bátrak vagytok...én sem értem ezt az egészet...
Nem őrültem még meg, nem nyomorodtam meg, nem ment tönkre a házasságunk, nem csúsztunk szét anyagilag, pedig 5 év alatt 5 gyerekünk született, és most a legkisebb 3 hós korában terhes lettem a 6. babával.
Persze, nem egyszerűek a hétköznapok, de a pesszimista hozzáállással már nem tudok, és nem is akarok mit kezdeni. Tudjátok, aki azt mondja, hogy "fúú, hát nem irigyellek", az igazából irogyel, mert tudja, hogy Ő ezt nem tudná végigcsinálni. A "de bátrak vsgytok" megjegyzés is szite általános, de erre meg azt mondom, mihez nem kell bátorság, ami szép dolog, és van értelme, annak mindig ára van.
Kedves 16-os! Mintha csak a rokonokat hallanám:) Ez az "úgyis meggondoljátok magatokat!" nagyon ismerősen cseng! Sógornőm egyenesen úgy fogalmazott, mikor az elsővel terhes voltam, hogy "szüld meg az elsőt, aztán meglátod, hogy a kedved elmegy az egésztől:)" Ne hagyjátok magatokat! Ti döntsétek el, hogy hány gyereket szeretnétek, és ne a hitetlenkedő (olykor irigykedő) rokonok!
Nagyon örülök, hogy azért a hozzászólásaitokból látom, hogy vannak rajtunk kívül nagyon pozitív gondolkodású emberek is! A gyerekeké a jövő, az élet legnagyobb kincse a gyermek!
(Csak egyet nem értek: ha ennyien siránkoznak, hogy milyen nehéz gyereket nevelni, ugyanazok az emberek sokszor miért hangoztatják, hogy milyen szörnyű, hogy ennyire fogyunk?...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!