Ha a 4 éves gyereked nagyon gyakran bántja a 2 éves kistestvérét, hogy readálod le? Mi a teendő ilyenkor?

Amit talán nem írtál és lehet így csinálod,csak kihagytad:

-Amikor közlöd,hogy a viselkedése elfogadhatatlan és nem tűröd,akkor jó,hogy leguggolsz Hozzá (ne csak hajolj)és a hangsúlyod legyen határozott,de nyugodt.Face to face.

-Annyi perc bünti jár,ahány éves a gyerek.Ha kijönne előbb,szó nélkül vissza kell rakni.

-Mielőtt kiveszed a büntiből újra leguggolni,elmondani miért volt ott és utána bocsánatot kérhet Tőled is és a bántott Testvértől is+puszi/ölelés.

Lényeg a következetesség.

Gondolkodom,mi lehet még a baj a módszered sikertelenségével kapcsolatban... Írtad,hogy a kissebb simizi mikor büntiben van.A bünti,törekedj rá,hogy a legingerszegényebb környezet legyen,abban a 4 percben ne kapjon semmilyen figyelmet,vagy ne érjen el tárgyat,amivel elszórakozhat.Nemtudom esetleg a fürdőszoba helyett lehet mást is keresni.

Emellett annyiban egészíteném ki az előzőeket,hogy attól kérjen nyilván bocsánatot,aki(ke)t megbántott.

Kedves 10.-es Neked is szívesen segítek,kérdezzetek nyugodtan,hátha tudok segíteni.Aztán próba cseresznye!;) Kitartás!

"hogy érted, hogy kettőt? van egy nagy doboz lego duplo. Ha a kicsi elvesz akár egy darabot, a nagynak pont az kell, kikapja a kezéből, rosszabb esetben fejen is vágja vele teljes erejéből. "

Ha előveszik a legót szépen ketté osztani ez a te kupacod ez a te kupacod ha így se megy 2 perc bünti és kezdjük elölről, mi így csináljuk szintén 4 és 2 éves fiúk anyukája.

Szia!

Nálunk ugyanez a helyzet,annyi különbséggel, hogy a pici 10 hónapos, a nagy nemsokára a 3-at tölti.

Nem tudom kitenni a lábamat abból a helyiségből, ahol ők vannak, mert akkor a pici gyakorlatilag folyamatosan ordít, mert a nagy megrugja, elveszi a játéket, fellöki stb.És ez megy már a pici születése óta.Agresszió, verekedés, feltételezem én is, hogy féltékenység.

Nem tudom nálatok mikor kezdődtek a naggyal a problémák, de nálunk már jóval a pici megszületése előtt,akkor a nagy már fehyelmezhetelen és kezelhetetlen volt,és egy hisztigép, ahogy a mai napig, akár hányásig hisztizik a földön fetrengve...

Idegileg teljesen kikészültem, kezdek depresszióba esni, nem tudok úgy viszonyulni a gyerekekhez ahogy kell, és megfelelően lereagálni a dolgokat.

Így én elhatároztam, hogy segítséget kérek.Felhívtam a nevelési tanácsadót, de sajnos addig nem foglalkoznak a gyerekkel, míg a 3 évet be nem tölti.

Tanácsolom, hogy ne szégyelj segítséget kérni, mert nagyon a lelki békéd rovására mehet, ami aztán a nagyobbik gyermekedére is.Nálunk az van, hogy minél jobban elveszítem a türelmem, és helytelenül viselkedek, a nagy annál kezelhetetlenebb.Még egy kérdés, a nagyobbik gyerkőcöd átalussza az éjszakákat?

Szerintem téged kellene kivizsgáltatni, ha vered, és bünteted a négyéves gyerekedet! A párodnak adok igazat.

Gondolkodj már, te hogy éreznéd magad (lehet, nincs testvéred?) ha a kis világodba belecsöppen egy babuci, és anya csak vele foglalkozik. Aztán akárhányszor közelednél, el vagy hajtva, mert anya szoptat, ringat, főz, mos, fáradt, a kicsinek aludni kell, menj innen, te már nagy vagy, hagyd békén a picit.

Teljesen normális a féltékenységi folyamat a nagyobb gyereknél. Ezen csak türelemmel lehet átesni, és jóval többet kell foglalkozni a naggyal, mint a babával, nem pedig félretolni, s megbüntetni a reakciókért.

Ha ennyire útban van, vidd óvodába!!! Ő is, te is, a tesó is jobban jártok.

Saját tapasztalataim vannak, nemcsak papolok. Az első pillanattól kezdve simán ment minden.