Járatnátok gimnasztikára 2,5 éves gyermeketeket?

Azt szeretném kérdezni, hogy mi hátrány lehet abból ha a gyermek 7 éves kora előtt direkt oktatásban részesül ?

Mi külföldön lakunk, és itt javában előtte kezdik hivatalosan ezt. Most megijedtem, de ha belegondolok, itt is szépen felnőtt minden gyermek, és mint otthon is és mindenhol mind mások, de nem hátrányosak itt az emberek jobban, mint otthon.

Köszi ha még válaszolsz !

Kedves előző, ha VALÓBAN érdekel, KÉRDÉSEDRE ÉS SZÁMOS MÁS TÉVHIT ELOSZLÁSÁRA: MEGALAPOZOTT alternatívát kapsz,

és kérlek, ez esetben szánj rá legalább fél órát ezen videókra, VEKERDY TAMÁSsal, mely

ÖT DARAB 10 PERCES részből áll, tehát legalább az első 3 db 10 percet minimum javaslom ALAPOSAN hallgatni, figyelni, megérteni, elgondolkodni rajta:

itt csak az első 10 perc linkjét (5/1) mutatom, mivel ott youtube -on megtalálod a folytatásokat (5/2, satöbbi) :

Óvodaérettségtől az iskolaérettségig - Vekerdy Tamás előadása

(5/1) :

http://www.youtube.com/watch?v=NiMO7n1kKRk

KÖSZÖNÖM KEDVES FIGYELMÉT MINDENKINEK, aki nyitott gondolkodású és kellő felelősséget érez a jövő nemzedék iránt. :)

____________________________

Aki esetleg nem olvasta az előző képernyőoldalról a vonatkozó soraimat, részben idézem:

"[...] Több oka is van, javaslom olvasni Vekerdy Tamás, több korcsoportról, több évtizedes szakmai gyakorlattal bíró, méltán elismert gyermekpszichológus könyveit, írásait, aki az egyik fő kezdeményezője volt 1985 körül az óvodai reformnak (is). Youtube-n is találsz előadásokat tőle. 20 ÉVE A MAGYAR OVIK CSOPORTJAINAK TÖBBSÉGE EZT AZ ELVET KÖVETI, ellentétben a legtöbb szülő kevéssé megalapozott hozzáállásával, így a tiedével. A tapasztalatok mennyiségét és változatosságát se tévesszük szem elől, a szakemberek javára.

Azon aggódtok, hogy "jaj mi lesz, ha a gyerekemet nem fejlesztem idejében"... Holott épp evvel gátoljátok azt... hangsúlyozom: mindennek meg van a maga ideje! 4 éves kor alatt pl. az alapvető szülői közelség rendkívül fontos, bár a 3. életév erre nézve határeset, de a 4. életév az ideális óvodát elkezdeni, egyáltalán bármiféle gyermekcsoportba járatni, és idegenek keze alá adni.

Ezen hozzáállás egyik fő oka, hogy ha az életkori sajátosságnak megfelelő hozzáállást megkapja pont akkor, ami az aktuális életkorára jellemző [...]"

J_A_V _és_ K_I_E_G:

*******************

A 4. (közel) 10 perces rész kb. 6. percéig javaslom feltétlen meghallgatni. NEM tudományos előadás, hanem közérthető, remek humorral fűszerezve. :)

KISGYERMEKI ÉLETET MENTHET PSZICHÉSEN, ÉS INTELLEKTUÁLISAN AZ A KISGYERMEKES SZÜLŐ, AKI VÉGIGNÉZI, amennyiben eddig nem ismerte ezen, az immáron bő 20 éve a legtöbb oviban (sajnos még mindig csak a magyar óvodai csoportok 70-80%-ában) zajló nevelési attitűdöt.

EGÉSZÉBEN ÖSSZEFÜGGŐ az előadás, tehát NEM javaslom laikusok számára bele-belenézni!

Csak ELEJÉTŐL nézni javaslom, mivel EGYMÁSRA ÉPÜL a gondolatok nagy része.

(Inkább szakítsa félbe valaki a nézést a kb. 35./38. percnél -ez a kisebb gond-, mintsem összevissza nézzen meg belőle pl. 42 percet... Persze részletekben is lehet nézni, csak nagyon fontos NEM ugrálva, HANEM folyamatában, "előre haladva" nézni.)

Mégis jelzem, hogy pl. ha a kisgyermek alapvető szülői közelségének okairól is szeretne elgondolkodni valaki, akkor a negyedik 10 perces rész 6. percéig is javaslom nézni, hallgatni, figyelni (jó esetben mégtovább).

DE önmagában NEM érthető, ha csak csak ezt a 6 percet hallgatja valaki!

Az előadás első 20-30 percére épül a többi, pontosabban szólva bármely részét megalapozzák többségében a korábban elmondottak.

A lényeg az első tízperces rész 4. percétől kezdődik, innentől RENDKÍVÜL LÉNYEGES, a további mondanivalót is megalapozó infókról beszél Vekerdy Tamás,

és legkésőbb a második tíz perces rész közepén (közepétől) már -jó esetben- felkapja a fejét a hallgató, akiben eddig inkább csak a saját szülői szorongásából eredő tévhitek munkáltak...

(Megjegyzésem: tekintsünk el attól, hogy finnugor nyelvrokonságra utal, de "odakacsintólag" a sumérokra is céloz egy fél mondat erejéig; ez NEM nyelvészeti előadás, és csak a gyermekneveléssel szorosan összefüggő beszédfejlődésbeli meglátások, tapasztalatok, vizsgálatok kerülnek szóba, tehát ne azon akadjunk fent, hogy melyik nyelvészeti álláspont az igaz -finnugor nyelvrk/sumér/stb-, mert itt nem ez a lényeg.)