Sokan vagytok még így? Megromlott a férjemmel a házasságunk mert nem értünk eggyet a gyereknevelésben.
Tedd fel a kérdést melyik kérdésben kinek mi az álláspontja. Lehet neki van igaza, de lehet neked. Hallgasd mások hogy nevelnék adott kérdésben, lehet meggyőzhető leszel és változol, alkalmazkodsz.
Ha meg neked adnak igazat, megpróbálhatod a férjed meggyőzni, hogy nézd csak mások is így vélekednek.
Több minden van leírok akkor pár példát. A nagyobb gyermekünk 3 éves és elkezdte keményen a dac korszakot, hisztik, akaratoskodások, meg gondolom a kissebbre való féltékenység is tesz rá egy lapáttal. Ha hisztizik fegyelmezem stb de nem "büntetem" őt egész nap emiatt. Sokszor mondom neki hogy ha rosszalkodik akkor is szeretem csak olyankor nem örülök. Látom hogy ez nagyon pozitiv hatással van rá. A férjem képes egész nap "haragban" lenni vele és a másik gyermekünket puszilgatni ölelgetni, a nagyra meg alig néz rá, és megszakad a szívem amikor látom a nagyot ahogy próbál figyelmet szeretetet kicsikarni belőle ha kell roszalkodással e legtöbbször tényleg csak kedvesen normálisan akarja a figyelmét. Szóltam a férjemnek hogy ne csinálja ezt és akkor is ha nem tetszik neki a viselkedése biztosítsa arról hogy a nagy érzi a szeretetét. De nem hallgat meg csak azt mondja hogy én úgy csinálom ahogy akarom neki meg megvannak a saját módszerei.
Vagy ha fegyelmezésre kerül a sor, a férjem ingerülten és hidegen leteremti a nagyot, ő ilyenkor nagyon sír. Ha én szólok rá akkor többnyire sikerül türelmesen és normális szóval fegyelmezni, vagyis én higgadt maradok. Hiába mondom neki hogy ne ordítsa le a gyerek fejét mert nem ér semmit vele csak szomorúságot okoz, ebben sem érdekli a véleményem.
Nálunk pontosan ue. a helyzet :(
Annyi a különbség, hogy egy 3 éves gyerkőc van.
Én türelmesen, határozottan fegyelmezek, ő meg agresszívan és haraggal. Hiába mondtam el ezerszer, hogy ne így próbálja jobb belátásra bírni a gyereket, mert rámehet a későbbi kapcsolatuk, de hiába. 1 perc alatt felmegy benne a pumpa ha a fiam olyat csinál és akkor ordít vele.
Nálunk is van bőven probléma a gyereknevelés miatt, de amikor érzem, hogy nekem van igazam, hogy én csinálom jól, akkor ki is állok az álláspontom mellett és nem hagyom magam befolyásolni, mert szerintem egy ANYA igen is érzi azt, hogy mi kell a gyerekének, milyen fegyelmezés válik be nála. Én ezt a párom tudtára is adtam.
Tudom, hogy ha a gyerek hisztis és mérges és még én is ideges lennék vele és én is ordítoznék, az csak olaj lenne a tűzre. Viszont ezt a párom sajnos nem látja :(
Én már mondtam neki, hogy hagyja csak rám nyugodtan a gyereknevelést, bízza rám a kényes szitukat és inkább vonuljon el, ha olyan helyzetbe kerül, a gyereket meg bízza rám. Persze ezzel olyankor van gond, ha csak kettesben vannak.
Szóval tuti megoldást nem tudok sajnos a problémánkra.
Az általad írt konkrét helyzetekre nézve veled értek egyet. Azonban úgy fest, ez nem annyira gyermeknevelési kérdés, amin aggódsz, hanem párkapcsolati probléma. Alapvetően azon dolgozzatok, szerintem.
Nem vagyok párkapcsolati szakember, nem vagyok pszichológus, ám ha gyermeknevelési kérdésed van, szívesen válaszolok itt, ha ismét "erre járok". :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!