Helyesen tettem, hogy nem szóltam bele?

Hát nem tudom hogy érted hogy nem csináltál semmit gondolom hogy nem is lett volna időd rá biztos első lendületből kapta azt a fülest.

Én ezzel úgy vagyok hogy ha egyszer odacsap egyet apa (mondjuk nem az arcára mert a pofozkodásnak én se vagyok híve) a popsijára vagy a kezére erősebben, nem fog belehalni. Kicsit érezze már hol a határ nem árt ha apa picit megmutatja hol a határ.

Persze a tökéletes megoldás a nyugodtan komolyan a szemébe nézve elmagyarázni hogy ez nem helyes esetleg büntetést kilátásba helyezni vagy meg is valósítani, de azt gondolom az ember pláne egy pasi nem egyből ilyen tudatos.

Az én férjem egy nagyon nehezen felidegesíthető áldott nyugodt valaki de amikor a fiam a gereblyével akart odacsapni neki akkor bizony a fenekére ütött egy viszonylag nagyobbat. Sírt ordított persze de eszébe se jut azóta semmi ilyesmi elég csak ránézzen apa.

Ettől függetlenül imádják egymást.

Nekem sem volt jó érzés annyira látni a dolgot, de igazat adtam neki.

"felmosónyéllel rávágott az apjára"

Direkt vagy véletlen?

Egy jól irányzott jókor elsütött atyai pofon belefér.

Jól tetted ha nem szóltál bele én sem szoktam.

most mit oltjátok szegény kérdezőt?

miért nem szólt bele?

pontosan azért mert apja is van a gyereknek és nem hiszem,hogy normális dolog,ha felmosóval rávág a saját apjára és teljesen mindegy,hogy hány éves!

lehet ideig óráig használ a szentbeszéd,de aztán a gyerek rájön,hogy csak üres szavak és ugyanolyan lesz,mint volt!

és akkor mi van,ha kapott egyet a gyerek?

ti kicsinek nem kaptatok soha? egy maflást,vagy legyintést,esetleg popsira verést?

pontozzatok le :)

Ha direkt vágott a gyerek apukára, akkor ott rögtön cselekedni kell. Ilyen idősen ő még nem tudja felmérni a tettei következményét. Nálam a popsira vagy kézre csapás, és a szentbeszéd, ilyenkor belefér.

Megértelek, hogy rosszul érezted magad, mert anya vagy, és a gyerekedet pártolod elsősorban. Ezzel nincs is gond.

Itt két verzió van:

Ha leordítod apuka fejét, akkor rövid távon jót teszel, mert megvéded a gyerekedet, és te vagy a hős anyuka. Csak ennek lesz egy korántsem elhanyagolható eredménye, méghozzá az, hogy apuka tekintélye sérül. Mindegy apa mit mond vagy tesz, anya úgyis megvéd. Na ez későbbiekben komoly bajok forrása lehet.

Ha nem értesz egyet apukával, de nem oktatod ki a gyerek előtt, hanem csak később, mikor alszik a kicsi, akkor azt látja a gyerek, hogy anya és apa egységes. Ha rosszat tesz, és az egyikőtök megdorgálja, hiába panaszkodik a másik oldalon. Hosszabb távon ez a jobb megoldás, és nem csak a szülök, hanem a gyerek érdekében is. A gyereknevelés során sokszor fel kell vállalni a pillanatnyi rosszat, a későbbi, tartósabb jó érdekében. Nem biztos, hogy attól vagy jó anya, ha minden szituációban begőzölve véded a gyereked. Ezt is kell persze, de ésszel.

Szerintem jól tetted, hogy ebből kimaradtál, és hagytad, hogy a gyerek és az apja rendezzék el.

szerintem is jól tetted. Intézzék ők el maguk között, a férjeddel meg beszélj, h próbáljon meg uralkodni magán.

Egyébként én megértem a férjedet is, nekem egyszer csinálta agyerek, h teljes erővel befejelt, akkor ő is 3 körül lehetett, ölelgettem, és szándékosan az orromba fejelt, én is nyakon vágtam első felindulásból.

Utána én is bocsánatot kértem, elmondtam, h nem lett volna szabad bántanom őt, de neki sem szabad fájdalmat okoznia nekem.

A gyerekek ezen átlendülnek, nálunk sem okozott semmi bajt ez az ügy, de tudja, h nem verekszünk, azóta sem fordult elő hasonló sem.

azonkívül emberek vagyunk, nem robotok, hibázhatunk, de a legfontosabb, h utána beszéljünk a gyerekkel erről.