Mit csináljak, alig bírom elviselni 3 éves kislányomat?

Tudom hogy a gyereknevelés nem könnyű, és azelött se volt az de most 3 éves korára teljesen felörli minden erőm és kivannak az idegeim a dolgaitól :(

Álandóan hisztizik, mindíg van valami, azonnal ordít ha valami nem sikerül, vagy valami nem tetszik neki. Visszafelesel, rengeteget halandzsázik értelmetlen szavakkal, vagy se füle se farka okoskodásokat magyaráz megállás nélkül. Egyik nap megeszi a spagettit másnap ordít az ebédnél hogy ő ezt nem szereti. Álandóan akar, kér valamit csak azért hogy véletlenül se tudjak 5 percig másra koncentrálni. Minden esti elalvásnál miután megvolt a meseolvasás, megdajkálás mikor már azthinnénk hogy szépen lenyugodott és csukogatja a szemét amint kijövünk felpattan és onnantól kezdve hosszú ideig vagy vizet kér, vagy kakilnia kell, vagy melege van vagy akármi

Álandóan megijed másik gyerekektől, ha közösségbe megyünk tuti hogy lesz egy pár kétségbeesett ordítás amikor egy neki nem tetsző gyerek mellé megy, vagy ha egy bácsi köszönni mer neki. Itthon rengeteget ugrál, rohangál, dobálódzik, kiabál, de ha játszótérre viszem hogy ott kimozogja magát akkor meg megy a szenvedés mert tuti hogy valakitől megijed, nem akar egyedül csinálni semmit, mindenhova menni kell vele, ha mondom hogy libikókázzon az ottlévő kislánnyal akkor nyafog, vergődik hogy én hívjam oda a kislányt, ha odahívom és elkezdenek libikókázni akkor meg fél perc múlva le akar szállni stb Sokszor nem hajlandó köszönni a szüleimnek, a tetsvéremnek, akik ha kedvesen szólnak hozzá elfordul és nyafog. Mindíg mondom neki hogy csunya dolog igy viselkedni azzal aki kedves és igenis köszönni kell a mamának és papának akkor is ha beszélgetni nem szeretne épp, és sarokba rakom ha nem fog de legközelebb kezdhetjük elölről...

Szeretjük nagyon, sokat és minőségi dolgokat játszottam vele mindíg, a rosszaságért, csúnya viselkedésért mindíg volt következmény, 2 éves koráig szoptattam, addig velem is aludt, utána a szobájában, mióta megszületett a kistestvére azt is megengedtük hogy újra velünk aludjon ő is...de már a testvér érkezése elött is ilyen volt.

Nem akarok kiabálós anyuka lenni de annyira lefáraszt és álandóan kihoz a sodromból mert az egész nap egy huzavona,

unom, nincs kedvem már ehhez :( Sokszor már meg kell erőszakolnom magam hogy játszak vele mert úgy is valami fesztivál lesz belőle