Hogy lehet átvészelni úgy a napot, hogy tudod hogy a gyereked sír az oviban?

Miert nem mesz be hozza ha hallod h sir a teloban? Menj be, meg az elejen vagytok, nem katonasag! Minek itt szenvedni? Megvigasztalod, eljossz.

Szia,hát én is kész vagyok ezerrel.Hétfő óta alszik az oviba az én kislányom is,én meg itthon vagyok egyedül,tiszta depisen,mert az én kislányom ugyan nem sír,viszont két napja alvás alatt bepisil és érzem,hogy megviseli a helyzet még ha nem is mutatja.Rólam meg ne is beszéljünk,olyan mint ha elvették volna az egyik felemet.Nem lenne ez annyira borzasztó,ha dolgoznék,de még szabin vagyok,így van időm agyalni.

Hát én is hasonlóképpen vagyok. Mi kedden kezdtük az ovit, rögtön egész napra, reggel 8tól du. 3-ig. A mai napig nem volt semmi. Viszont ma reggel az ovónéni szedte ki a karjaimból. Szépen bement egyedül, de várnom kellett a tanító nénire ( nem akartam anélkül otthagyni a gyereket, hogy nem szólok, itt vagyunk). Kihasználva ezt a 2 percet rám telepedett, odahozott pár játékot megmutatni és nem tudtam szabadulni (velünk jár a másfél éves kishúga, mire őt is összeszedem ...). Felálltam, hogy akkor megyünk, ezzel elkezdett sírni, átkarolt és nem engedett a szorításból. Ovónéni hagyta egy picit, aztán látta rajtam, hogy én is küszködöm a sírással, úgyhogy elvette. És jól tette. Azt tanácsolta, menjek el sétálni egy kicsit a kisebbik lánnyal és nézzünk vissza később, meglátom majd, hogy megnyugodott és jól van. Nem mentem vissza, nem is hívtam. Azt mondta az ovónéni, ha gond van, úgyis hívnak. Így itthon szomorkodom, néha potyognak a könnyeim. Borzasztóan hiányzik. Itt van a kishúga, a háztartás, de akkor is ott zakatol az agyam, hogy mi lehet vele. Szerintem ez természetes, nagy változás nekik is és az anyáknak is. Még jó, hogy jön a hétvége, töltődünk egy kicsit, aztán hétfőn újra nekifutunk (lehet sírással). Kitartást!

Ne is mondd! Tegnapelőtt telefonáltak, hogy menjek érte, mert nem tudják megnyugtatni és hányingere is van. Azt hittem beteg, rohantam, mint az őrült, persze így is sajnáltam. Kedden még szorgalmasan ott is aludt, azóta ott sem tudom hagyni.