Ti megbíztok a bölcsis dadusokban? Baj van a gondolkodásommal, változtatnom kéne, hogy nem bízom bennük?
Bizonyára túlzás is van benne, első gyerek, és engem nagyon megviselt a beszoktatás, őt nem annyira szerencsére. De a következők a problémáim, amiért nem bízom bennük:
- mindig azt mondják, minden rendben volt, nem történt semmi különös, sosem sír. Ehhez képest én egyszer mentem érte, már a bejáratnál hallottam, hogy üvölt (még nem látott).
- Mi 6-kor szoktunk vacsizni, de ő bölcsis napokon fél 6-kor már éhen akar halni. A normál adagjánál többet is eszik ilyenkor. Pedig állítólag bent rendesen eszik. Ezt akkor hogy?
- Az alvós állatkáját itthon hagytuk ma, de azt mondták, gond nélkül elaludt. Ez nagyon gyanús, egyszer nem volt itthon az állatkája, egész éjjel azt kereste, el se aludt egyedül.
- Ma elvileg előbb tették le aludni, mert korábban kellett érte mennem. Elvileg fél 2-kor kelt (fél 3-3 helyett, azt mondják, annyival előbb is tették le), de este már fél 7-kor aludni akart menni, egész délután úgy nézett ki, mintha semmit nem aludt volna, már 4-5 óta nyűgös volt. Lehetséges, hogy csak mondták, hogy aludt, és le se tették aludni?
Fogok valaha bízni bennük, hogy ne agyaljak ilyeneken?
Nos nekünk is volt ilyen gondunk. 2 éves elmúlt, mikor tavaly elkezdtük a bölcsit. Az első két hétbe minden reggel sírt, igaz napról napra egyre kevesebbet. Amikor érte mentünk, a dadus kb. fél percet szánt ránk, fél percbe csak annyit mondott, hogy minden rendben volt. Rákérdeztem, hogy sírt-e, válasz: nem, volt egy pici pityergés, de rögtön megnyugodott, evett rendesen: válasz: ó, igen, sokat. Jelzem az adag, megdöbbentően kics, lehetetlen, hogy ennyivel jól lakjon. Aztán amikor mentünk
mindig panaszkodott a fiam, hogy nem volt jó, sírtam és nem jövök holnap. Egy anyatárs pedig mmegjegyezte, hogy nehezen megy a dolog, igen rosszul viseli a gyerek, ő ezt látta legalábbis, mikor lebetegedett a fia és hamarabb ment érte. így aztán felébredt bennem a mumus és egy napközben én is befigyeltem, hát én nem azt tapasztalatam, amit a dadus mondott. Ebédelni semmit, két kanál levest, aludni pláne nem, üvöltött, de a gondozó néni szerint minden rendbe volt, szóval innentől nálunk semmi bizalom nem volt, így bölcsi helyett jöttek a mamik. Az óvodába gond nélkül beszokott, lehet, hogy kellett neki az az év még, vagy másabb emberek, helyzet volt. 3 nap pityegés után, csütörtökön már ő indult, és jól is érezte magát. Igaz, ott semmit sem erőltettek.
Lehet hogy azért is mondják ezt inkább mert egyrészt a tapasztalatuk azt mondatja velük hogy ez az időszak (nem alszik jól, nem eszik jól sírdogál ne adj isten NAGYON sír) nem tart sokáig , túl lesznek rajta, ezért felesleges a szülőt azzal "sokkolni" hogy hú hát a pistike alig evett meg alig aludt és sírni is szokott.
Inkább meg akarják nyugtatni az aggódó szülőt aki nyilván nem jókedvéből adja be a kicsi gyereket egész napra a bölcsibe hanem mert rákényszerül.
Persze van akinek ez bejön van akinek meg nem, én is az a típus vagyok aki inkább szereti tudni a legrosszabbat is részletesen minthogy abba ringassanak hogy nagyjából minden oké:)
De lehet hogy sok szülőnél ez "bejön" hogy inkább nyugtatgatják őket a gondozónők,hogy minden rendben van egész nap a gyerekkel.
Akkor talan nem kellene lepasszolni egy ilyen kicsi gyereket.
Vagy nem kellett volna megszulni
Majdnem írtam egy kellemes választ a 13-asnak, de kitöröltem, nem süllyedek a primitív szintjére.
Köszönöm a többi választ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!