Hány éves kortól kezdenek a gyerekek rajzolni?

ha "tanítják", azaz mindig megmutatják, hogy ezt így KELL rajzolni, ezt úgy KELL rajzolni (akkor is, ha ő kéri), akkor hamar, másfél - 2 éves kora körül.

De ez nem igazi alkotás, csak lemásolja a te sémáidat.

Ha hagyják, hogy addig firkáljon kusza vonalakat, amíg kedve tartja, ha nem kérdezgetik állandóan, "mit rajzoltál?", mert nem a produktum a lényeg, hanem, hogy jó nyomot hagyni, varázsolni a zsírkrétával, ha a rajzolás ugyanolyan játék (játék az eszközzel, játék a színekkel, foltokkal, vonalakkal), mint bármelyik, amit szabadon, saját kedvére, külső beleszólás, tanítás nélkül végez.....akkor később, 3,5 - 4 éves kora körül.

Viszont egyedi, csak rá jellemző forma és színvilággal, kreativitással, saját ötletekkel, gondolatokkal!

Bár 54%-ban ítéltétek hasznosnak a válaszom (első válaszoló vagyok), ez a szakterületem, úgyhogy túl nagy hülyeséget nem írtam szerintem!

Kedves kérdező, egyáltalán nincs elmaradva a gyereked rajzfejlődése!!!! ami fontos, ne adj neki színezőt, és ne rajzolj köröket, hogy egészítse ki fejjé, mert a rajzolás nem erről szól. Így sémákat tanítasz neki, amikkel ellesz 6-7 éves koráig, de onnan nem fog tudni tovább fejlődni.

Ha hagyod, hogy annyit firkáljon, amennyit csak akar, azt, amit csak akar, akkor előbb utóbb elkezdi megjeleníteni a saját belső képeit, gondolatait, érzelmeit! Ez a rajzolás! Nem az, hogy megtanulja, hogy a körön hova kell pöttyözni a szemet. Előbb tapasztalatot szerez a önmagáról (testkép, testtudat), és az egész világról mindenféle érzékszervét bevonva (látás, hallás, szaglás, tapintás...), ezek a tapasztalatok beépülnek a kis fejébe, belső képet alkotva.

Közben a firkálgatással (ami egy nagyon fontos állomása a rajzfejlődésnek) ügyesedik a mozgáskoordinációja, finommozgása, eszközhasználata, és amikor már elég ügyes a keze, mert firkálással (plusz gyurmázással, papírtépéssel, gyűréssel, gyöngyfűzéssel...stb.) sokat gyakorolt, akkor képes lesz arra, hogy a világról és önmagáról a fejében lévő képeket papírra vesse. Azaz, a kusza firkavonalakból előbb utóbb felismerhetővé válnak a formák. De nem kell kérdezgetni, mit rajzolt, vagy nem kell biztatni, hogy rajzoljon ezt vagy azt, mert az első időszakban ez neki egyáltalán nem fontos. Nem azért rajzol, hogy legyen a papíron egy napocska, hanem azért, mert élvezi, hogy a rajzeszközzel nyomot hagy a papíron, hogy mozgatja a kezét, és arra mozog a vonal is, hogy ha gyorsan köröz, akkor sűrű gombolyag lesz a vonalakból...stb.

Szóval egyáltalán nincs elmaradva a gyereked! Adj neki vaskos, jól markolható zsírkrétát, teríts elé óriási csomagolópapírt, és hagyd, hogy azt kezdjen vele, amit szeretne!

A lányom szoktam felhozni példának, ő 4 éves koráig kizárólag firkált, semmilyen felismerhető forma nem jelent meg a lapon. Soha nem mutattam neki, mit hogy "KELL" rajzolni. Ha hívott, hogy rajzoljak vele, akkor melléültem, és a SAJÁT papíromra ugyanúgy firkálgattam, satírozgattam, vonalazgattam én is, mint ő.

Aztán 4 évesen robbanásszerű fejlődés következett be, először virágot rajzolt, aztán embert, aztán állatokat....egy év múlva már gyönyörű, részletgazdag, alaposan kidolgozott, színpompás rajzok kerültek ki a keze alól. Most 6 éves, oldalnézetből, takarásban, mozgásban is ábrázolja az állatokat, embereket. Soha nincs két egyforma rajza, mindig van valamilyen figyelemfelkető ötlet, érdekesség a rajzán, ami előtte még nem jelent meg. És soha nem mondja semmire, hogy nem tudja megrajzolni, segítsek neki. Amit kitalál, azt le is rajzolja. Nemrég például olyan szarvast rajzolt szemből, aki épp átugrik egy kidőlt fán.

Nem gondolnám, hogy tehetségesebb rajzos, mint a többi hasonló korú gyerek, egyszerűen csak volt ideje begyakorolni a firkával a vonalvezetéseket, eszközhasználatot, volt ideje ülepíteni a tapasztalatokat a fejében, és nem kellett korlátokhoz igazodnia, hanem úgy alkothatott mindig, ahogy ő azt elképzelte. Erre minden gyerek képes, ha hagyjuk neki!