Lassan feladom, nem tudok türelmesebb lenni?

3,5 éves a kisfiam. Ő a középső gyerek.

Már egészen pici korától kezdődtek vele a gondok.

1 évesen már hasalós hisztik voltak.

Nehezen tanult meg beszélni, kb. 3 éves korában jöttek az első összetett mondatok, de még most sem értik idegenek (sőt néha a nagyszülők sem) hogy mit is szeretne mondani.

Türelmetlen, mindig mindent, de azonnal.

Rituáléi vannak.

Pisilni,lefeküdni CSAK mindig ugyan úgy, ahogy mindig. Ha pici változás van, kiborul (nem hisztizik, hanem tényleg kiborul)

Csapkod, rohan, közben artikulátlanul üvöltözik, ajtókat csapkod

:(

Ha beszélünk hozzá nem figyel, ránk sem néz, a szemkontaktust nem tartja.

Semmi nem köti le a figyelmét 5-10 percnél tovább.

Mindent az ég világon kipróbáltunk már nála, hogy kicsit is könnyebb legyen, de semmi nem használ :(

Büntiszék, dicséret fal, matricázás, apró, pici jutalmak.

Teljesen tanácstalan és egyre türelmetlenebb vagyok vele :(

Bármit csinálok, bárhogyan az neki biztosan nem jó.

:( Mindig pont az ellenkezőjét szeretné

Tesókkal nincs kivételezés, mindig minden egyformán van.

Kérlek titeket, adjatok tanácsot, hogyan tudnék türelmesebb maradni?

Mivel tudnék segíteni neki? Hogyan mutassam meg, hogy az amit ő szeretne az nem biztos, hogy mindig jó.

(volt, hogy hagytam, hagy csinálja és majd rájön magától, de ez sem segített)

Kérem csak azok írjanak akik tényleg segíteni szeretnének.

"Észosztásra" szuperanyuktól (akik mindig minden körülmény között türelmesek és mindig őszinte a mosolyuk) nincs szükségem.

Köszönöm előre is!