Anyukák! Ti hogy oldottátok meg a kis tesó problémáját?
Sógornőm 8 napja szülte meg a második kislányát. A nagyobbik most 4 éves.
Gondolom nem ismeretlen, hogy a nagylány rettentően féltékeny a kicsire.
Amúgy is elég hisztis egy gyerek, meg hajlamos az undokságra is (el lett kapatva rendesen...) de az utóbbi pár napba teljesen kifordult önmagából.
Lóg az anyján, mással nem is hajlandó szóba állni. Ki sem lehet robbantan őt az anyja öléből. Közbe vele is undok, cibálja a haját, pofozkodik. Többet hisztizik, mint valaha. Folyton hangoztatja, hogy a kicsit utálja, bárcsak ne született volna meg. Tegnap már fizikailag is bántalmazni akarta a babát (megütötte, miközben aludt)
Ha a baba elkezd sírni, akkor ő is rázendít az üvöltésre (torka szakadtából)és mindig azt mondja, hogy ilyenkor megijed. (látszik, hogy rájátszik)
Nem hagyja, hogy az anyja szoptassa a babát, mindig oda megy, és tépi az anyja karját, meg a baba haját.
Eleinte próbálkoztak neki szép szóval magyarázni, de az apuka mára már elveszítette a türelmét. Rendszeresen nyakon van öntve a gyerek vízzel (ettől kivételesen fél, de nem akadályozza meg a rosszalkodásban) Persze továbbra is mesélnek neki a problémáról, de úgy tesz, mintha meg sem hallaná.
A szülők tényleg mindent megtesznek, de amikor azt látom, hogy apuka idegbeteg, anyuka meg végigsírja az egész napot, az engem is kikészít.
És tudom, hogy nem szabadna, de emitt már a nagyobbik lányra haragszom (aki az unokahúgom) és nem tudok vele szeretettel bánni. (nem is fogadja el a közeledést, a csokit is kidobta az ablakon, amit vittem neki)
Szegény kisbabát meg sajnálom, mert ő aztán igazán nem tehet semmiről. És nem is rossz baba, 24 órából 23-at alszik.
Szóval kb. mennyi idő, amíg ez az állapot megszűnik? Ti mivel tudtatok hatni a gyerekre? (Elrángatni nem lehet otthonról még a strandra sem, pedig az a kedvenc elfoglaltsága)
Köszönöm a válaszokat!
válasza:
válasza:Audrey, sokszor már "úgy le van állítva" a hiszti, hogy az már durva. De egyszerűen nem fél semmitől, nem tartja vissza semmi. Még a büntit is bevállalja, csak hadd legyen gonosz.
Nem tudom, hogy mi lesz így velük, mert sokáig biztos nem lehet ezt az állapotot tartani. Mind a 4-et sajnálom. Apát azért, mert tényleg nagyon segítőkész, tényleg mindent megtesz, anyát azért, mert lelkileg nem bírja, hogy a gyereke utálja a másikat, babát azért (egyem a kis tündéri szívét), mert tényleg nem tehet semmiről, ezt a hisztis Mirtillt meg azért, mert folyamatosan kap a popsira.
Nekem tuti nem kell így gyerek. :D
válasza:Huhh, azért ez elég durva... Ha jól veszem ki az írásodból, ez a kislány már a tesó előtt is elég öntörvényű volt.
Sajnos a szülők nagyon nem jól kezelik a dolgot, nem szabad agresszióval válaszolni a gyerek dühkitöréseire. Ugyanis csak összezavarodik, neki miért tiltják, ha a felnőttek megengedik maguknak? De ráhagyni sem szabad az agresszív viselkedést, sajnos sok szülő tehetetlenségében ilyenkor csak hehereg, meg kényszeredetten mosolyogva hagyja,hogy a gyerek (szó szerint és átvitt értelemben is) a fején ugráljon.
Ennek a kislánynak rengeteg szeretetre, és KORLÁTOKRA van szüksége. Sajnos ez utóbbit nehéz lesz most, egy ilyen felfokozott érzelmi helyzetben bevezetni.
A baba körüli teendők közül minél többet lásson el apuka, egyéb rokonok, az anyuka pedig a lehető legtöbbet legyen a kislánnyal. Legyenek olyan programok, amikor kettesben van az anyukájával (néhány csajos óra), pl. elmenni ketten sétálni, játszótérre.
Később ez majd lehet apukás verzióban is.
Az a lényeg, hogy legalább ugyanannyi, de inkább több figyelmet kapjon, mint mielőtt a kistesó megszületett. Az is lehet, hogy már akkor is szeretethiánya volt, mielőtt a baba megszületett, hanyagolva érezte magát már a terhesség alatt. VAlószínű ezért lett ilyen hisztis.
Minden gyerek más, más érzelmi szükséglettel. Lehet, hogy az egyik gyerek csak napi két puszit igényel a szülőktől már egész piciként is, míg a másiknak folyamatos szeretetmegnyilvánulásokra van szüksége.
Egy 4 éves gyerek még nem tudja az ilyen elvont dolgokat (mint szeretethiány) megfogalmazni, csak a rossz viselkedésével adja tudtára a világnak, hogy neki most rossz. Nagy hiba ezért további szeretetmegvonással büntetni.
Természetesen a kiabálásért, verekedésért, dobálózásért, stb. nagyon keményen rá kell szólni, és valamilyen formában büntetni kell. Csak el kell választanai - és úgy, hogy Ő is érezze!!!! - hogy a cselekedete rossz, nem ő maga!!!
válasza:Köszönöm a további válaszokat is!
Nem is tudtam, hogy a gyerekpszichológus ingyenes. Majd felvetem a szülőknek, hátha megér egy próbát.
Igen, már előtte is nagyon öntörvényű gyerek volt. Kisbabaként is rettegésben tartotta a családot. :D Az a "szeme sem áll jól" gyerek.
Tudom is, hogy mi a hiba: a szülők nagyon elengedték. De tényleg, nem csak pusztán kényeztetésről van szó, hanem mértéktelen szabadságról. A nagymama is nagyon rátett, mert ugye ő az első unoka.
Sajnos már az elején nagyon elrontották, és ilyenkor már nagyon nehéz visszaevezni a partra.
Az a gond, hogy a családban édesapám és én vagyunk az egyetlen olyan személyek, akik nem ajnározzák agyon a gyereket, és akik igyekeznek kordában tartani. De édesapám ritkán van itthon, így maradtam én egyedül. Én pedig kevés vagyok ahhoz, hogy őt is és a szülőket is megneveljem.
Beszéltem velük többször is, hogy nem egészséges, amit művelnek, de ilyenkor ott ülnek előttem, és úgy tesznek, mintha meg sem hallanák, amit mondok. Édesanyám is így viselkedik. Papolok neki fél órát, aztán a végén megkérdezi, hogy mit főzzön holnapra...
Nem értik meg, hogy a gyerek nem akkor van megfelelően nevelve, ha a szülők következetlenek és minden vacakkal elhalmozzák, még akkor is, ha nem érdemli meg, vagy ha egész nap ördögien rossz volt.
Már úgy beszél az édesanyámmal is, hogy "fogd be a szád"; "seggbe rúglak"; "kussoljál". Ilyenkor megy a sírás-rívás, de nem értik, hogy ez annak a következménye, amit vele műveltek. Érdekes, velem sosem beszél így.
Az a gond, hogy azt hiszik, hogy ha nem engednek meg neki mindent, akkor a gyerek nem fogja őket szeretni. Ezért van az, hogy ha azt mondják neki, hogy ez volt az utolsó mesenézés mára, de ő kitöri a hisztit hogy még nézni akarja, akkor még egyszer megnézheti a mesét. (borzasztóan következetlenek és gyengék mindenben)
Nem volt sokat verve, egy kezemen meg tudom számolni, hogy 4 év alatt mennyit kapott. Mióta megszületett a baba, többet kapott, mint a 4 év alatt. De nem riasztja vissza.
Ma is voltam a szülőknél, és mind a ketten sírtak. Mikor kérdeztem, hogy mi a baj, akkor az volt a válasz, hogy nagyon sajnálják, amiért ennyire összezavarták a nagylány lelki világát a baba születésével, és ha most dönthetne a sógornőm, akkor nem szülné meg...Most ez normális? Szerintem ez nem normális hozzáállás. Nem a baba megszületését kéne sajnálni, hanem a rettentően hanyag nevelést.
Sajnos én többet nem tudok tenni, csak reméltem, hogy hátha valakinek van valaki tuti módszere.
De ezt a pszichológust felhozom. (nekik is szükségük lenne rá szerintem...)
Azért köszönöm a segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!