Utál otthon lenni a gyerek mit tegyek?

Inkább a figyelmen kívül hagyást, megbeszélést javasolnám, mint a verést, de ha tényleg nem használ ez sem, ahogy eddig sem, akkor valami komoly baja lehet a gyereknek. Pszichológus kéne neki, de az is lehet, hogy nem teljesen épelméjű, ezért nevelhetetlen.

Majd egy szakember megmondja.

Örökbe is adhatod, még kellően kicsi.

Nálad nyilván van egy jó adag testvérféltékenység a háttérben na meg a környezetváltozás is kibillentette a lányodat. Jó ötlet lenne egy szakembert felkeresni -nevelési tanácsadó- mert a nevelési célzatú viselkedésed nem épp dicséretre méltó, pláne nem célravezető.

Nekem -hasonlóan kezelhetetlen gyereknél a jutalmazás módszer vált be-pszichológus és pszichiáter együttes véleménye alapján próbáltuk ki és jól működik.

Mindig volt egy kitűzött cél, pl. ha ma egyedül öltözik, akkor kap egy pici Bocicsokit. Ha nem teljesíti, akkor nincs csoki, de büntetés se. Ha megtette azt, ami a feladat volt -ez lehetett bármi, de előre meg kellett beszélni vele, olyan nincs, hogy "ja, azt akartam hogy öltözz fel", ezt mindig mondani kellett előre, hogy ma x dologért jár. Tehát, ha megtette, kapott csokit és dícséretet is. Emellett volt egy kis notesze, amibe smiley-kat nyomdáztunk, ha megkapta a csokit, vagy mást, amit jutalomként kapott. A noteszt minden héten vittük megmutatni a pszichológusnak, ahol folyamatosan ment érte a dicséret. Ha csak egy volt, azért is, ha 11, azért is. Másfél éve kezdtük, ma már jutalom nélkül, csak a dicséretért is szót tud fogadni,

Kérdező!

A lányod féltékeny a tesó miatt, ráadásul költöztetek. Minden megváltozott az életében, ráadásul írod hogy nem úgy viszonyultok hozzá mint régen. Ergo azt érzi hogy nem szeretitek. A histi meg figyelemfelkeltés, és életkori sajátosság.

Örökbeadás? Jesszusom, nem egy kutyáról beszélünk!

Kérdező! Mintha az én fiamról írtál volna. Egész nap a visítás megy. Gondjai vannak a beszéddel, szeptembertől logopédiára megyünk.

Nevelési tanácsadóba jártunk, azazhogy én jártam elbeszélgetésekre, a gyereket csak egyszer kellett vinnem, meg volt egy konzultánsi találkozó, ott egy neves szakember 20 perc alatt megállapított egy figyelemzavart, se papír se semmi, aztán csókolom. szóval elengedték a kezem.Azt mondják, nem tudnak vele mit csinálni, mert túl kicsi bármihez (most lesz jövő hónapban 4 éves). Na de könyörgöm!

Időközben tesója született, őt sokkal jobban fogadta, mint amire számítottunk.

Oviban sem örülnek neki, nem mondják, de érzem az óvónőkön, főleg hogy otthon vagyok a kicsivel.

Rettentő nagy mozgásigénye van, végig futkosná az egész napot, amit meg is tesz, mikor a dédszülőknél vagyunk vidéken.

Sajnos nekünk csak egy egy szobás lakásunk van. Amit aztán itthon leművel... Mikor elemébe jön, percenként, de ez szó szerint, rá kell szólni valamiért. Persze megyünk csavarogni, de nem lehetünk egész nap kint az utcán.

Aztán most bejött a legújabb, hogy hiába kérek tőle bármit, nem a válasz. Ha nem tetszik neki a szóban forgó dolog, akkor nem csinálja amire kérem.

A legidegesítőbb az olyan jelegű dolgai, hogy nézzük a mesét, ne nézzük a mesét, egyik sem jó, közben visít, mint egy kismalac.

Nagyon sok mindennel próbáltam már rá hatni. Kérleléssel, egyezkedéssel, megvesztegetéssel, zsarolással, nem odafigyeléssel, hidegzuhannyal, seggrepacsival, de semmit nem ért egyik sem.

Az tuti, hogy nem a tesó hozta ki belőle, mert már előtte is ilyen volt.

Ilyen távlatban úgy érzem, tönkrementem, mind fizikailag, mind lelkileg. A türelem pedig a legkevesebb, amivel rendelkezem. Sokszor eszembejut, vajon mikor hívják rám a gyámügyet a szomszédok.

Még nem jelentkezetem be, de fontolgatom hogy ellátogatok a mentálhigiénés központba, valami nyugtatóra van szükségem.

Időközben rátaláltam egy fejlesztő programra, pont ma voltunk először. A gyerkőcnek nagyon tetszett, meglepően együttműködő volt a feladatokkal. Sok jót hallottam róla, biztosan máshol is van, mi erre járunk:

[link]

"Ha hisztizik semmivel nem tudok rá hatni ráordítás leöntés hidegzuhany és elverés meg otthagyás figyelmen kivül hagyás"

Tudjátok, az az érdekes ebben az oldalban, hogy egy ilyen kérdésnél mindenkinek illik szépen válaszolni, segíteni anyukának, ellenben ha 5-6 hónapos gyermeket szeretnének nagyinál hagyni 2-3 napra, akkor arra az a válasz érkezik, hogy megőrültél, hogy hagyhatod ott, rád van szüksége, vagy ha valaki programozott császárt akar, az azonnal gyermekgyilkos...

Elverés, ráordítás, hidegzuhany?! Kedves kérdező, azért ilyen a lányod, mert neurotikus vagy.

a fiam pont ugyanezt csinalta, félidos terhes voltam vele es egyedul voltam. basszus megse jutott eszembe hogy orditsak vele, leontsem, vagy elverjem.. és nem azert mert szuperanyuka vagyok, hanem mert egy tok atlagos anyuka vagyok, aki SZERETI a gyereket.

az en anyukam is allandoan vert, mert ot verte apam, meg nem volt penzunk, meg stresszes volt, stb. nem tudok neki megbocsatani pedig ertem en, hogy gyenge az idegrendszere, meg bajai voltak..de .. es itt jon a DE

nem mentség.

ismerem mennyire idegesito (erdekes, nalunk is mesevel volt) a "nezzunk meset" bekapcsolom, "nem akarom", es mar ordit.. olyankor en azt csinaltam, hogy elmondtam, hogy sirassal nem megy semmire, ket dolog lehet, o ittmarad es sir, vagy eljon velem gyurmazni.

(vagy ami eppen eszembe jutott) (hat nyilvan nem a sirast valasztotta).

nezd,en regen azt hittem, hogy ha mindent jol csinalok, nem fog sirni a gyerekem. tévedtem. a gyerek olyan,hogy sír. így dolgoz fel dolgokat, igy probal hatni rad, vagy csak ugy.

a hisztit kezelned kell, nem kell kiakadnod rajta. baromira nem konnyu (ahogy a gyerekneveles se), de muszaj raerezned, mert hosszu tavon az hogy rahagyod, vagy elvered, vagy ilyesmi, nem mukodik.

a dac a masik fele, arrol is jo sokat lehetne irni, es egy kisgyerekbe hatalmas dac tud szorulni. persze.

de igazabol hianyt szenved a lanyod, es az te vagy. beszelgess vele sokat, ha nem tudod kovetni ajatekban, talalj ki TE olyan jatekot, ami lenyugozi, es o akar kovetni teged.

nezd, nem nehez ilyenek alapjan "tavkiertekelni", sokan nem tudhatjuk milyen rosszul erzed magad, de én egyetertek azzal, akit csunyan leszavaztak, hogy menjetek el a korai fejlesztobe/nevelesi tanacsadóba.

és nem azert, mert a lanyodnak szuksege van ra, visszamaradott lenne vagy barmi, hanem prevencios celzattal. valojaban ott NEKED fognak sok hasznos dolgot mondani, hogy mit kell tenned bizonyos szituaciokban, hogy ne fajuljon el a dolog a hidegzuhanyig.

lehet hogy azt mondod ciki, de ott pedagogus-pszihologusok (is) vannak, akik nagy resze szinten anyuka(nagymama), es biztos vagyok benne, hogy tudnak segiteni

és még valami: SOHA ne mondd a gyerekednek, hogy banod, hogy megvan. anyukam sokszor mondta, hogy sajnalja, hogy nem fojtott meg a gyerekagyban, meg igazabol a korhazban akart hagyni, sajnalja hogy nem tette meg, stb, nagyon jol belemnevelte, kegyetlen alapozas volt az ontudatomnak, sokat szenvedtem miatta.

a gyerek a te es a ferjed/elettarsad szerelmenek a gyumolcse... ja, es tudom nehez, de gondoskodj rola, hogy ugy erezze a kistestverrel o valami ertekeset kapott, nem pedig valami ertekeset elvettek tole.

ez nagyon fontos, a ket gyerek kapcsolatat is alapozza. soha ne mondd, hogy nem tudsz valamit csinalni a kisebbik miatt, inkabb mondd el, hogy mit fogtok csinalni, ha befejezted a dolgod, stb

nem tudom mennyire fogalmaztam erthetoen, de remelem a lenyeg atment.

nem konnyu neked, de a lanyod ebben a "cinkosod", neki sem konnyu.. segitsetek egymasnak

Jesszus. Biztos féltékeny a kistesójára. Ne verd el!

Biztos fáradt vagy, kimerült a két gyerek mellett, kérj segítséget. Ne a nagyot hibáztasd. Azért nem szeret otthon lenni, mert már nemkörülötte forog a világ. Majd belerázódtok. Ne borulj ki, engedd el őt a mamához, vagy jöjjön el a mama egy-két hétre hozzátok, járjon a naggyal játszóra, kirándulgatni vagy bármi. Segítségre van szükséged!!