"Süket" anyósokkal mi a teendő?
Fiam 2,5 éves. A Mami mindent megenged neki,mindent. Mindig van a hűtőbe kinderszelet, a fiókban ropi egy nagy rakás.
Már többször mondtam neki, hogy ne adjon oda mindent egyszerre.....de "süket" volt, és mégis.
Megmondtam, hogy kólát nem ihat a gyerek, még picit sem. Ott a szemem láttára hagyott a poharába egy picit, és odaadta neki, mondván ennyitől semmi baja nem lesz. Pedig megmondtam hogy nem szabad, de mindegy.
Már mikor nyújtotta neki a poharat mondtam hogy NE adjon neki. De ááá, ennyitől semmi baja.
Történt tegnap, hogy maminál voltunk. Kapott egy túró rudit. Félig megette. Azonnal szaladt a fiókokhoz ropit keresni. Rászóltam, hogy NEM, egye meg a rudit, nem eszünk mindent össze-vissza. Mami erre: Gyere, majd adok neked ropit. Fiam húzogatja a fiókokat, keresi a ropit. Én tudtam melyikben van, gyors belenyúltam, és eldugtam más alá, hogy ne találja meg. Erre a mama kinyitja a fiókot. Mondom neki, NE ADJÁL NEKI, ...gyerek már ordít, hiszti. DE DE. Még egyszer elmondtam, NE adjál neki. Odaálltam a fiók mellé, hogy a mama se tudja kinyitni.
Na mondom, akkor megyünk hazafelé, fiam szinte fetreng a hisztitől hogy nem kapott ropit. Szinte arréb lökött a mama, és nyúlt a fiók felé. Már megint rászóltam, de már eréjesebben, NEEE ADJ NEKI ROPIT.... Szinte arréb taszított, és elővette a fél perce általam mélyebbre rejtett ropit.
Ti mit csinálnátok???? Már mondtam szépen. Tegnap már eréjesebben.... De "süket". EGyszerűen tanácstalan vagyok. Amit itthon próbálok véghezvinni következetesség, kicsi szigor, nevelés területén, a mama öt perc alatt szétrobbantja. .....egyszerűen kész vagyok.
Kedves Nagymama, had reagáljak én is, egyébként az első hozzászóló vagyok.
Részeben egyetértek veled, de úgy gondolom, hogy minden eset más és más. Igenis vannak határok, amit egy nagyinak is be kell tartani. Az én anyósom is számtalan olyan dolgot tesz meg, ami nekem nem tetszik,legtöbbször mégsem szólok, mert ugye egy nagymama kényeztetheti az unokákat. De olyan kár, hogy nem gondol bele, sok mindennel inkább rosszat tesz, mint jót. Nem nekem, hanem a gyerekeknek. Ez nem tudományos nevelés kérdése: a szülők gyakran reálisabban látják a dolgokat, mint a nagyik, akik tényleg kevesebbet vannak az unokákkal. Nálunk is az van, hogy otthon nincs fölösleges nasi, nagyinál van. Hiába kértem már meg szépen, ne legyen ott sem, nem vevő rá. Eredményként párszor előfordult, hogy hazafelé az autóban viszont láttuk a csokit-ropit-üdítőt. Előtte ugyan le voltunk hurrogva, "ugyan már, ha jól esik neki had egye".
A másik a túlzott ajándékozás. Miért jó és miért azzal fejezi ki a szeretetét, hogy agyonhalmozza játékokkal (egy-egy ünnep úgy néz ki, hogy 3 nagy Spáros bevásárló szatyorral jönnek, tele mindenfélével). Ezt is kértük, persze szépen, ne tegye, ha fölösleges pénze van, inkább rakja banka a gyerekek számlájára- megint csak mi lettünk szó szerint hülyék. Miért is? Mert mi csak a 30 éves szülők vagyunk és ugyan ne mondjuk már meg neki, mit csináljon.
A szeretetet márpedig NEM lehet megvásárolni!!!! Sem csokival, ropival, colával, sem játékokkal. Miért félnek a nagyik attól, hogy nem fogja őket szeretni az unoka, ha nem halmozza el tárgyi dolgokkal?
Az én gyerekkoromban nem volt divat, no meg pénz sem az ilyen fajta kényeztetésre, mégis két csodajó nagymamám volt, sajnos már nincsenek velünk.
Miért fordult ekkorát a világ? Azt írtad, hozzád a nagymamáknak nem kellett bejelentkezni. Vajon nekik volt olyan tulajdonsága, ami megkeserítette a kapcsolatotokat?
És igen, én is azt tanácsoltam a kérdezőnek, hogy egy kicsit ijesszen az anyósára. Ha valaki ennyire rugalmatlan, és igenis korlátolt, akkor mégis mit lehet tenni? Ráhagyni mindent, mint a 2,5 éves hisztiző kisgyerekre? Lehet, hogy ő az idősebb, és ezzel együtt tisztelni kell, de miért ész nélkül akarnak szeretni a nagymamák?
És nem arról van szó, hogy nem vehet neki ropit, csokit, túró rudit, hanem arról, hogy mikor és mennyit ad a gyereknek. Amit leírt a kérdező, az nem a szeretet kimutatása, hanem nagyfokú butaság (még ha ő az idősebb, akkor is...).
9 es válaszoló vagyok!
Ezzel nem teljesen értek egyet.. Itt senki nem általánosít, hanem a saját tapasztalatát írja le.. az most pech, h csak ilyenek írnak ide, akiknél ugyanaz a helyzet.
Nem arról van szó, h tudományosan lenne a gyerek nevelve.
Én sem szeretném majd a lányomat pl bioételekkel tömni, meg bekorlátozni, h ezt meg azt lehet csak, nem ehetsz csokit így úgy, ilyen szabályok.
Viszont van olyan nagymama, aki tényleg olyat is adna a kisgyereknek, ami nagyon nem neki való.. biztos, h szeretetből adná.. nyilván nem azért, h fájjon a hasa vagy akármi hasonló miatt. Viszont pont ez az, h este v otthon már nem a mama fog szenvedni a gyerekkel, mert sírógörcsöt kap az összeevett mindenféleségtől!
Alapból szerintem egy anyósnak, anyukának (nagyinak) illik tudni, h mit illik adni egy kisgyereknek és nem teletömni, h ezt egyed meg azt is!
Pl én anyukámra biztosan rá merem hagyni a lányomat majd,mert tudom, h nem fog olyasmit odaadni neki amire azt mondom, h anyu ezt légyszi ne, vagy keveset adjál belőle.
Anyósom szintén!
De nem mindenki ilyen.. nem mindenkivel lehet így beszélni, mert sokan rábólintanak aztán ahogy elfordul az anya, máris direkt nyomatja neki.
Pl. nálunk se anyuéknak, se anyósoméknak (vidéken messze laknak) nem kéne külön bejelentkezni, h lássák az unokájukat. Anyu az esetek többségében mikor jön, tudom, h hoz valamit mindig neki... ruhácskát, játékot ilyesmit, de ha nagyobb lesz, tudom, h csak azokat a plusszokat fogja neki még megvenni, amikről tudja, h odaadhatja.
Vannak akik túlzásba esnek, való igaz, az olyan anyukákat én sem bírom elviselni, aki mindent szinte megvon a gyerekétől.
De a másik véglet sem a legjobb!
Nagyon jó dolgot olvastam az utolsó kommentben. Hogy a nagyi az anya előtt bírálja fölül annak szabályait. Ez viszont tényleg hiba, de nem csak a nagyi, hanem az anya részéről is. Elolvastátok az eredeti kérdés magyarázatát? Majdnem ölre mentek a gyerek előtt. Anyuka benyúlt a mama szekrényébe, a mama mégis oda akarta adni, erre az anya elé állt ( a mama saját házában), a mama meg ,majdnem lökdösődni kezdett. Ez az, ami tényleg GÁZ, és nem is kicsi. Nevelheti egy anyuka bármilyen következetesen a gyerekét, ha ilyen példát mutat neki, abból sok jó nem fog kisülni.
Az ilyesmit mindig gyerekmentes környezetben kell megbeszélni. Ha ilyen helyzet alakul ki, vagy rá kell hagyni arra az egy alkalomra a mamára, vagy kilépni a szituációból, és utána emberek módjára megbeszélni.
Legtöbbször nem az a baj, hogy az anyának szabályai vannak. Ezt még meg lehetne oldani, ha mindkét fél enged egy kicsit. A gyereknek nem árt, ha nem mindenhol ugyanazt látja, tapasztalja, ez is az életre való felkészülés része. Már ovisként is alkalmazkodnia kell a körülményekhez, mert ott meg sok olyan szabály lesz, ami meg anyánál nincs.
A közlési móddal, a szóhasználattal van baj: BESZÓLNI, MEGNEVELNI, HELYRETENNI, MEGBÜNTETNI. Mindezt egy náluk generációnyi idővel idősebb emberre használva, aki felnevelte a párjukat. Ez bántó, sértő és megalázó.
Ezek az anyukák sosem gondolnak arra, hogy egyszer anyósok, nagymamák lesznek? Most persze nagyon könnyű azt mondani, hogy Ők majd máshogy csinálják. De ha most ennyire egyeduralmat gyakorolnak a gyerek fölött, vajon hol lesz az a pont, amikor szabadjára engedik. Nem fogják félteni attól a fiútól/lánytól, akit párnak választ, és nekik nem szimpatikus? Nem fognak szörnyülködni, amikor majd az unokáikat teljesen más, számukra haszontalan elvek szerint nevelik a szülők?
Nyilván most mind azt mondjátok, hogy nem, ti mások lesztek, de ezt csak az idő fogja eldönteni.
Kedves Anyukák !komolyan könnybe lábadt a szemem,attol,amit irtatok! nagyon elkeseredtem!
pnt TI nem értitek mennyit változott a világ?amikor én érettségiztem ,nem tudtam mi az internet és 13 évig vártunk,hogy vonalas telefont kapjunk !
könyörgöm ti is értsétek meg,a nagyiknak más csavarra forog az agya,mint a tied! nem tudom megoldani a második elemista matekpéldát,mert NEM éertem mit akar !!Föiskolát is végeztem,akkor amikor még KÉZZEL irtuk a zárthelyiket,
a diploma munkámat elöbb Kézzel megirtam,majd leirattam egy ismerössel irogéppel indigoval !
Gyerekek én CSAK 60 éves vagyok,de nekem is nagy változásnak tünik minden MA ! azok a nagyik,akik éltek a háboruban,nem tudják azt onnan kitörölni,hogy az édesség,meg a játék milyen oriási ajándék !
értsétek meg attol a néhány ropitol,csokitol,vacak játéktol nem lesz semmi baja a gyerekednek,de szegény nagyi,csak igy tudja kifejezni a szeretetét,mert ezt tanulta Ö, az anyjátol ! nem akar töled tanulni,légy okos diplomata,mert tanult anyuka vagy,fogadd el,amit ad,köszönd meg,aztán majd szép csendesen elveszed a gyerektöl..hidd el mindenki jobban jár igy !
nem fog a nagyi bemenni a bankba és betenni az ajándékra szánt pénzt,a háboru alatt az elveszett
ismerek olyan idöseket,akik lisztet,cukrot,olajat halmoznak fel a spájzban,mert valamikor ez mekkora érték volt
teljesen más az ö logikájuk,mint a tietek !! figyelj,amikor a gyerekeim születtek,76és80-ban akkor az amerikai dr.SPOCK könyvéböl tanultuk a gyereknevelést,
most a fiam ezt olvasva,azt mondja csoda,hogy életben maradt,mert annyira mást kivánnak most az anyáktól,talán hallottatok a polyárol,amiben az ujszülötteket tartották
évszázadokon keresztül ez ma már nincs ugye ?
DE jön,megint amerikábol szük és szoros mint egy mumia ugy néz majd ki a gyerek..honapokig állitolag a bébihalál miatt,majd a te unokádat fogják abba tekerni
igen változik a világ,de az agyunk nem tud olyan gyorsan változni !!nem tudok olyan gyorsan megtanulni nektek logikus dolgokat,mint ti,10 éves mobilom van,nem fér a fejembe az uj,bármilyen egyszerü is neked
a barátnömnek nincs bankszámlája ill.lemondta,hogy ne lássák a bankban mennyi a nyugdija..bolond? igen !
nem fér a fejébe,hogy leszarják ezt ott
kedves Gyerekek,nem birunk veletek haladni logikával !
én tanult ,olvasott embernek tartom magam,de képzeld aki
nagyon kevés iskolával-logikával kellet éljen évtizedekig
bocsánat,hogy ilyen hosszura sikerült ez a szöveg,de annyira bennem volt ez,a fiamnak is elmondtam a menyemnek nem,sajnos,mert az elmult 3 évben nem volt rá alkalmam
és meghitt helyzetem
mikor várandos lett,irtam neki egy kedves emailt rövidet..
SEMMIT se reagált rá,pedig a fiam kérte töle
nnna egy kis szeretet az fontos a nagyinak,egy kis simogatás,nem szidalmazás-veszekedés,letolás
köszi,ha megétetek !
köszi,ha megértetek!
például nem tudom,miért nem lettek szép rendes sorok,ahogy irtam a szöveget,Sokristály köszönöm a megértésed !reménykedem,hogy a hosszu szöveg ellenére elolvassátok !ismerek olyan nénit,aki 79 évesen tanulta meg a számitogépet kezelni..ma 83 éves
a barátnöm 60,tanitonö volt 36 évig és most vett gépet,hogy majd metanulja használni..de nincs kedve hozzá
nem vagyunk egyformák !
üdv nektek Katalin
Én ugyan már egyszer válaszoltam,de olvasom tovább.Kedves Katalin!Nagyon sok igazság van abban amit mond!Az én nagyim jutott az eszembe,aki például utált puszit adni és kapni,de halálra kényeztetett engem az anyám helyett is(aki le se sz@rt)mégpedig édességgel.Miatta van hogy imádok sütni,és tudom hogy nagyon szeret.Így tudta-tudja kimutatni,és én imádom őt.Tényleg ő is halmozza a lisztet,cukrot,ahogy leírta.Ami még eszembe jut,hogy nekem két anyósom volt,az egyik az exférjem anyja,mai napig jó kapcsolatban vagyunk,pedig nagyon beleszólt a gyereknevelésbe.És lehetetlen volt leállítani.Itt nem az édesség volt a gond,hanem mit kell ráadni milyen időben,mikor lehet már kimozdulni pici babával stb.Sokat vitatkoztunk de nem a gyerek előtt,ez hiba lett volna.Együtt laktunk x évig,a lányom 8 éves volt mikor elváltam és elmentünk tőle.A lányom most 16 éves és még most is beleszól pl. az öltözködésébe,hajába stb.Nem könnyű eset,de a lányom átlátja már a helyzetet.A másik anyósom sajnos már nem él.Ő az a típus aki nem szólt bele semmibe,ott volt ha kellett,viszont a sógornőmmel mégsem jött ki.A sógornőm nem tudta elfogadni az anyósomat,és ezért minden baj volt,bármit tett is.Mert a sógornőm ilyen tipus(ismerek pár ilyet)Én se örülök mikor a dédi csokival tömi a gyereket,de ez már szokás mikor megyünk kéri a csokit.Nincs szivem megtiltani,hiszen ki tudja meddig kérheti a csokit a déditől.Az anyósom hirtelen 62 évesen halt meg,a lányom a mai napig nem heverte ki.A nők lapjában pont erről van egyébként szó.Idézek belőle.
A nagymamának mindíg a család értérendjét kell erősíteni,még akkor is ha ezzel nem ért egyet.Fontos hogy ha gyakran vigyáz a kicsire,gyerekneveléssel kapcsolatos elvei hasonlóak legyenek,és akkor kialakíthatja a maga rendszerét.Ha kevesebbet találkoznak a család elvei legyenek irányadóak.Több példát is említ,köztük egy olyan nagyi is megszólal,aki alkalmazkodik a család elveihez még ha majd belehal is,és ha a véleménye más is.Az én anyósom pont ilyen volt.Viszont ha háború van anya és anyós között azt a gyerek érzi,és mindíg anya mellé fog állni.Az ilyen helyzetek lelkileg sérülést okozhatnak.Ha egy fedél alatt élnek a szabályok arra a térre vonatkozzanak ahol a család(apa,anya,gyerek)él,a többinél meg kell beszélni,mi érvényesül a nagyi elveiből.A gyerek rugalmas és képes alkalmazkodni ahhoz,hogy otthon más szabályok vannak,maminál is mások.De egy ropin nem érdemes veszekedni pláne a gyerek előtt.Ez az időszak el fog múlni,nem lesz tőle neveletlen a gyerek szerintem kedves kérdező.Ha ilyen nehéz természet az anyós okos enged alapon döntenék.
Hurrá ! köszi,ha megértett valaki !
talán a többiek már nem is jönnek vissza ide olvasni de én mégis leirok még néhány mondatot,mert ma a takaritgatás közben folyton ezen agyaltam !
Sok dolgot megbántam már,amir rosszul csináltam az életem folyamán,de egyet nagyon bánok most is,hogy nem beszélgettem ,,mélyebben ,,az anyosommal,nagymamámmal se
nem tudta elmondani a férjem kisgyerekkori csinytevéseit,apro érdekes storikat...miért is ?
nem jutott eszembe megkérdezni !!
higyjétek el sokkal jobb lenne a viszony a legnehezebb anyossal is,ha beszélgetnétek vele..nem a problémákrol,
hanem a régmultrol,hogy éltek villany viz telefon nélkül
ne gondoljátok BELESZOLÁSNAK,ha mond valamit !!
azt mondtam a fiamnak,amig élek a fiam vagy és kötelességem megmondani mit gondolok a gyereknevelésröl
családrol...aztán ugy is ugy csináljátok,ahogy nektek jo !
miért nem mondhatom meg a véleményemet ?
Példa:az unokám egy éves most és 3-4szer ébred fel éjjel
és akkor ringatni kell,hogy ujra elaludjon,amikor 4-5 honapos volt mondtam ,ne tegyék ezt ! most már halálosan fáradt mindkét szülö,a fiam minden testhelyzetben elalszik
Beleszoltam..azt mondta a menyem
miért mondjátok ezt !egy anya,aki jot akar,becsülettel felnevelte a gyerekeit,miért nem mondhatja meg mit gondol ?
Anyukák ,beszélgessünk !annyi érdekes dolog történt régen is..30-40 éve !
elhatároztam,hogy én fogom kezdeményezni a menyemmel a beszélgetést...ja nem most,mert szerdán meghalt az anyukája..hirtelen és én nem is ismerhettem
na vajon miért ?
Köszönöm a válaszokat!
Drága Nagymami! Szó sincs arról hogy nem lehetne ropit, vagy túró rudit enni. Pont arról van szó, amit egy kedves válaszoló leírt! Felűlbírálni az anyukát. Nálunk is ez volt, és ez esett zokon. Lehetett volna az én anyám is, vagy a sógorom...vagy bárki, akkor is rosszul esett volna, és nem tudok az ilyen helyzetekkel mit kezdeni.
A probléma az volt, hogy mondtam valamit a gyereknek, hogy nem szabad, és ezt bírálta felül a mami. Hiába mondtam hogy Ne, akkor is.
Nem egy ropira mondtam, hanem már egy rakás felbontott és félig megevett édesség után. Anyósommal nem tudok úgy beszélni mint anyukámmal. Anyunak simán megmondom kertelés nélkül a véleményem, de az anyósomnak nem. Szeretem nagyon,de tisztelem annyira hogy nem veszek vele össze, én érezném magam kellemetlenül, független attól kinek volt igaza.
Kedves Kérdező!
Légy szíves, csak akkor idézz tőlem, ha pontosan teszed azt, és nem kifordítva a mondanivalóm lényegét!
Valóban hiba volt megkérdőjelezni a döntésedet, de a te reakciód erre még nagyobb hiba volt. Az az adott esetet együtt rontottátok el anyósoddal. A te hibád annyiban volt számomra nagyobb, hogy ezt az erőfittogtatást anyósod saját házában adtad elő, ott bántál vele olyan módon, ahogyan senkivel sem illik bánni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!