"Süket" anyósokkal mi a teendő?
Fiam 2,5 éves. A Mami mindent megenged neki,mindent. Mindig van a hűtőbe kinderszelet, a fiókban ropi egy nagy rakás.
Már többször mondtam neki, hogy ne adjon oda mindent egyszerre.....de "süket" volt, és mégis.
Megmondtam, hogy kólát nem ihat a gyerek, még picit sem. Ott a szemem láttára hagyott a poharába egy picit, és odaadta neki, mondván ennyitől semmi baja nem lesz. Pedig megmondtam hogy nem szabad, de mindegy.
Már mikor nyújtotta neki a poharat mondtam hogy NE adjon neki. De ááá, ennyitől semmi baja.
Történt tegnap, hogy maminál voltunk. Kapott egy túró rudit. Félig megette. Azonnal szaladt a fiókokhoz ropit keresni. Rászóltam, hogy NEM, egye meg a rudit, nem eszünk mindent össze-vissza. Mami erre: Gyere, majd adok neked ropit. Fiam húzogatja a fiókokat, keresi a ropit. Én tudtam melyikben van, gyors belenyúltam, és eldugtam más alá, hogy ne találja meg. Erre a mama kinyitja a fiókot. Mondom neki, NE ADJÁL NEKI, ...gyerek már ordít, hiszti. DE DE. Még egyszer elmondtam, NE adjál neki. Odaálltam a fiók mellé, hogy a mama se tudja kinyitni.
Na mondom, akkor megyünk hazafelé, fiam szinte fetreng a hisztitől hogy nem kapott ropit. Szinte arréb lökött a mama, és nyúlt a fiók felé. Már megint rászóltam, de már eréjesebben, NEEE ADJ NEKI ROPIT.... Szinte arréb taszított, és elővette a fél perce általam mélyebbre rejtett ropit.
Ti mit csinálnátok???? Már mondtam szépen. Tegnap már eréjesebben.... De "süket". EGyszerűen tanácstalan vagyok. Amit itthon próbálok véghezvinni következetesség, kicsi szigor, nevelés területén, a mama öt perc alatt szétrobbantja. .....egyszerűen kész vagyok.
Köszi a válaszokat...:) Hát...ez a Mami nem egy egyszerű. Már beszéltem vele, a férjem is, hiszen ő a kis fiacskája, csak más hangon tud vele beszélni......(én sajnos nem küldhetem el a...) De így süket....:(.....
Megígéri, aztán mégsem.
Természetesen a boltba nagyon ügyes, ott is csak egy valamit választ, és ritkán van hiszti....Hála....
Van hogy maminál felbont két kindert, túrórudit, ropit amit félig eszik meg, a másik felét kiszórja a lakásban, sőt hab a tortán hogy még kis dobozos őszilét is szokott neki tartalékolni.
Úgy képzeljétek el, hogy ha a fiam azt mondja a mamának hogy: "mama gyereee" és mutat le fűre, lefekszik neki. A fiam feláll, arrébbmegy öt métert, és megint kiabál: "mamaaa gyereee", mama felkel (nem 70kiló), és megint lefekszik neki a fűbe....
Nálunk is volt hasonló helyzet,hogy a mama mindent megengedett a most 3 éves lányomnak.Ekkor leültem vele beszélni elmondtam az alapelveimet és kértem,hogy tartsa be.
Rá 3 napra elmentünk a lányommal hozzá,persze semmit nem tartott be.Rászóltam egyszer majd nekem esett a lánykám előtt,hogy ő nagymama és ne mondjam már meg neki,hogy mit csináljon.Már majdnem üvöltött mikor felkaptam a lányom és azt mondtam,hogy akkor most egy időre felejtsen el minket.Egyébként ekkor volt a lányom 2,5 éves.1 hét múlva csörög a telefon bocsánatot kért elmentünk hozzá.Most már betartja a szabályt.Szerintem mond el neki mit vársz el te tőle.Ha nem enged hagyd ott,de vigyázz,hogy nyugodt maradj.Szerencsére anyukám megérti a gyereknevelési alapelveimet.Úgyhogy anyum segít nekem mindenben.Elfoglalja a lányom,mert hamarosan világra jön a fiúcskám.Természetesen anyósnál ugyanúgy van a gyerek.Csak hát tudjátok,hogy van ez...
Elég gyagyán tettem fel a kérdést.....természetesen a anyukáinkra is vonatkozhat a süketség.
Bár hála anyum nagyon jó mami (ovónő), olyan rendet és fegyelmet tart ha ott a fiam hogy én is csak pislogok...
Hát igen, megtanulják a gyerekek hogy kinél mit lehet, kinél mi a határ.....
Nem leszek népszerű a válaszommal, de mindegy. Annyit kérek, hogy legalább picit gondold át.
A leírtakból világos, hogy anyósod elég erős akaratú nő, és hát valószínűleg te is az vagy. Nem könnyű a helyzetetek, de így meg felemésztitek egymást. Az nem megoldás, hogy nem tartjátok a kapcsolatot, a gyereknek szüksége van a tágabb családjára is, és a nagyszülőnek is nagyon fontos az unokája.
A hiba szerintem ott szokott lenni, hogy merevek a szabályok. A fiatal anyuka eldönti, hogy ez és ez így és így lesz, különben... Mert a gyerek az övé. Csakhogy a gyerek nem tulajdon. Azért is könnyebben gondolkodik így egy kisgyerekes anyuka, mert gyakorlatilag otthon is ezt csinálja. Kisfiam ez a szabály, meg kell tanulnod, el kell fogadnod, ebben én vagyok a főnök.
Anyóssal azért ez nem megy ilyen könnyen, idősebb is, le is tett már valamit az asztalra, nem lehet ennyire irányítani.
Sokszor az is gondot okoz, hogy egyáltalán nem adnak az anyukák szabadságot a nagyszülőknek, túl sok szabályt próbálnak betartatni. Gondolj csak a gyerekre, ha egyszerre sok mindent tiltasz, akkor ordít, ha csak egy valamit, de másra meg lehetőséget teremtesz, akkor megúszod a hisztit. De nézheted önmagadat is, és gondolj bele, te hogyan tűröd a szigorú korlátokat.
Én kiválasztanám azt az egy-két dolgot, amit tényleg nagyon útálok, vagy károsnak tartom, pl. esetetekben a kóla és a mami pohara, a többit viszont hagynám. Hidd el a gyereknek semmi baja sem lesz attól, ha időnként benasizik.
Elhiszem, hogy rossz nézni, ahogy össze-vissza eszik a fiad, azt is tudom, milyen bosszantó, ha aztán az ebéd meg ott marad. De ez nem annyit, hogy állandó vita, feszültség legyen a családban.
Amúgy a te nevelésedet nem fogja a mama szétrobbantani. A gyerekek okosak, pontosan tudják, kinél mit tehetnek meg. Ki is használják az engedékenyebb felnőttet, de tudják, hogy otthon ezt nem tehetik meg.
Ezt anyukámtól tanultam, amikor hasonlóan nasiztatta a gyerekeimet, mint anyósod:-) És tényleg igaza volt.
Úgy látom, minden Anyós egyforma :)))) Persze TISZTELET A KIVÉTELNEK. Nálunk is ilyesmik vannak, csak nem édességgel, hanem kulccsal, telefonnal, stb. Itthon nem játszhat velük és ezerszer kértem a mamát, hogy ne adja ő se a gyerek kezébe, de mintha tök süket lenne....
Én kicsit keményen fogom ezt az ügyet rövidre zárni a következő alkalommal: csak annyit fogok mondani, hogy én gyerekem, én szabályaim. Majd összepakolok és hazajövünk. Ennyi, nálam betelt a pohár. Majd akkor megyünk legközelebb, ha elfogadja a szabályaimat.
Anyukámék mindig azt mondják, hogy a nagyszülő azért kényezteti el a gyereket, mert rajta már nincs meg az a felelősség, mint mondjuk szülőként volt :) ami igaz is.
Legtöbben tényleg csak azért csinálják, mert eleve szeretik az unokájukat, másrészt meg szeretik látni ahogy a gyerek örül. Viszont! Ezt nekik is meg kéne érteni, h nálatok van egy kialakított rend, amit ő felrúg. A gyerek ha hazamegy, otthon is ezt fogja követelni, mert a "mamánál lehetett".
Sok nagyszülő ezt nem érti meg, h a gyereken nincs "otthon" gomb meg a "mamánál gomb".
Tudnia kell, h egy 2,5 éves gyereknek nem jó még a kóla... nem kell 5 tejszeletet adni, aztán közte meg ropit, stb. Lehet úgyis mami, h veled megbeszéli, h mennyi a max. mennyiség amit adhat és azt, h mit.
Neki kéne ezt megértenie, tudnia, ő is felnevelt x gyereket, mindennek van határa ha más miatt nem is, az egészség szempontjából is... Te nem sokat tudsz tenni, ha már beszéltél vele és nem érti meg, én egy ideig biztos nem vinném át a gyereket!
Köszönöm a válaszokat!
Sókirály: köszönöm az őszinte válaszod. Valahol igazad van, megértem, de van egy határ.
Az hogy van egy félig megevett túrórudi, egy kinderszelet amibe egy harapásnyom van, kibontott ropi, amiből egy-két szál hiányzik, és őszilé, ami csak addig kell amíg fel nincs bontva....de ha meglát még egy dobozzal, akkor azt is ki kell bontani.....hát, szerintem ezt te sem engednéd meg. Vannak határok, egészséges határok. Persze többett tett le az asztalra nálam, de ez az egész nem erről szól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!