Hogy tartassam be vele ezt a "szabályt" ilyen helyzetekben?

az enyém is lassan 4 éves lesz, pont most volt beteg, hányt, így a doki javaslatára kapott életében először kólát, kikeverve belőle a bubikat, mert ez csillapítja a hányást. Megmagyaráztam neki, hogy egy különleges alkalom, ilyet csak a felnőttek isznak, a doki néni ajánlotta most, amíg hány. Megértette, nem hiányzik neki.

Az ovis társa vett a boltban múltkor egy csomag gumicukrot és ő is akart, hát kapott, itt is elmondtuk, hogy ezt most megkapja, elrágcsálhatja, de csak nagyon ritkán veszünk majd ilyet, mert nem egészséges. Ez olyan fél éve lehetett, eszébe sem jutott azóta a gumicukor, még a boltban sem figyel fel rá. Meg lehet ebben a korban már beszélni velük, hogy ezt vagy azt miért nem ehetnek, ihatnak, elég értelmesek már, csak el kell magyarázni, hogy miért nem lehet.

Totálisan túlkomplikálod. Nem kell ezen ennyit agyalni. Otthon, hétköznapokon nem fog ilyesmit kapni, néhanapján buliban, vendégségben igen.

Nálunk is így van ez, soha nem volt ebből feszültség vagy hiszti. Nagyritkán, félévente egyszer előfordul, hogy a boltban megkívánják pl. a chipset. Megmondom hogy nem, és kész. De olyan is volt már, hogy engedtem, és megvettük, mert én is épp megkívántam. Évente egyszer szerintem belefér mindenki életébe.

Szerintem pont az a titka, hogy ne merev szabályként kezeld ezeket a dolgokat, mert azzal akaratlanul is sóvárgást váltasz ki.