Ilyen helyzetekben mit lehet tenni? Aupair, vagyis állandó babysitter vagyok egy családnál.

Kérd meg az anyjukat, hogy az első pár napban legyen ő is jelen a fürdetésnél, csináljátok közösen, és magyarázza el a gyerekének, hogy ezentúl te fogod fürdetni, legyen kedves veled, fogadjon el téged, stb.

A naggyal is az anyjának/szüleinek kéne beszélnie, hogy így ne viselkedjen. Képzelem, mennyire vannak megnevelve...

De szerintem válts családot, ez így elég reménytelennek tűnik. Egyesével lehetne velük eredményt elérni, de ha egyszerre hárman vannak jelen, egy szobában, akkor csak egymást erősítik, az egyik azt látja, hogy üvölt a másik, ő sem fog mást tenni.

Van szükség arra, hogy segíts a 6 évesnek? Ha nincs akkor ne erőlködj, ha van, akkor mondd el neki, hogy te értesz hozzá és tudsz neki segíteni, hogy megértse, amit amúgy nem ért. Ha a szülők nem cseszték el a nevelését annyira, akkor megérti, hogy csak jót tesz neki, ha valaki ellenőrzi.

A 3 éves fürdetési problémáját csak anyukával együtt lehet megoldani, ahogy ezt már írták.

Én is voltam au-pair, két pici gyerek mellett, és elhiszem, hogy nagyon nehéz az első időszak. Minél nagyobb a gyerek, annál nehezebb és hosszabb időbe telik elérni, hogy családtagként elfogadjon, sőt megszeressen. Az első hetek, hónapok az összeszokásról szólnak, ilyenkor a szülőknek nagyon fontos a szerepe, hogy elmagyarázzák a gyerekeknek, miért vagy ott, és probléma esetén fegyelmezzenek. Nem helyes, ha rögtön bedobnak a mélyvízbe, és elvárják, hogy te egyedül fürdesd meg őket helyettük. A gyerekek nyilván tiltakoznak, nem értik, miért nem a szülők végzik a megszokott tevékenységeket. Az lenne furcsa, ha nem így lenne.

Neked azt javaslom, húzódj a háttérbe, és mindig nagyon kedvesen bánj velük. A szankciókat, büntetést a szülőknek kell eszközölniük, te még nem vagy abban a helyzetben.

A bizalom kialakulásához, és a közös játékhoz kell majd a legtöbb idő. Most csak várj, hogy ők kezdeményezzenek, most még elutasítóak, de előbb-utóbb kíváncsiak lesznek rád, és megmutatják neked a játékaikat.

A másfél évessel lesz a legkönnyebb dolgod elvileg, benne még nincs akkora ellenállás a változásokkal, új emberekkel szemben. A háromévessel már kicsit nehezebb lesz, kicsit olyan, mint az óvodai beszoktatás, ideális esetben pár hét alatt megszokják az óvónénit, téged is meg fog szokni. A hatéves lesz a legnagyobb falat. Elméletileg, persze nem véve számításba az egyéniségüket, ami persze sokat nyom a latban.

Kedves első:

-az aupair nem szakember, tehát úgy alapból nem "kellene értenie"

-a gyerekkel kijövés két félen áll. Itt egyértelmű, hogy melyik fél az, ahol nincs nyitottság, aminek az oka nem ismert.

-a gyerek nem távirányíró, amihez meg lehet tanulni a használati utasítást. Van hogy működik, van hogy nem.

-az előző aupair(ek), a szülők és az iskola által már jól meg lettek nevelve a gyerekek, sokszor emiatt bizalmatlan, szorongó, vad vagy magábafordult a kölök

-sok esetben a szülőkkel több a gond mint a gyerekkel, mert megesik, hogy irreális elvárásai vannak, nem ért a gyerekneveléshez, szolgának néz, lelkibeteg vagy csak szimplán fura. Gondolom a kedves első is ilyen szülő.