Miért csinálja ezt a 2.5 éves lányom? Nembírom teljesen kikészít

Dackorszak + testvérféltékenység

Megoldás csak a türelem és a sok-sok szeretet...

Hisztit nem kell meghallani. Ez az egyetlen mód, amivel le lehet szoktatni róla, mivel így nincs értelme csinálni.

Én 1 mondatban szoktam ezt lerendezni a lányomnál: kicsikém, tudod, hogy a hisztivel nem érsz el semmit, akár abba is hagyhatod... és az esetek 99%-ában 1 percen belül befejezi. Ehhez 1x kellett neki vagy 30 percet hisztizni.

A terhesség miatt feltételezhető, hogy a Te ingerküszöböd kissé lejjebb van a szokásosnál. Ehhez társult, hogy dackorszakba lépett.

És igen, nagyon megérzik, hogy jön a tesó...

Kitartás!

Tudom, de a kicsik ezt már érzik.

Érzi rajtad a legkisebb rezdülést is. A legkevésbé tudatos viselkedést is észreveszik és arra reagálnak, nem arra, hogy próbálunk higgadtak lenni. :)

Most az jutott eszembe, hogy próbáljatok meg anya-lánya napot tartani és semmi mással ne foglalkozz aznap, csak a kislányoddal. Illetve mindent együtt csináljatok, amit a háztartásban nagyon muszáj elvégezni. Állj hozzá úgy a naphoz reggel, hogy jó lesz! és amikor felkel a lányod beszéld meg vele, hogy egész nap együtt lesztek, csomót fogtok mókázni, játszani, kacagni, stb. És meglátod, tényleg jól fog elsülni!

Szerintem nagyon igényli a figyelmedet és a dackorszak miatt meg nagyon nehéz neki. Ki kell mozdítani a kis világából!

Az én lányom pl. imád sütit sütni. Persze olyat, amit szaggatni kell - kedvenc a mézeskalács. :)

De festhettek, rajzolhattok, ragaszthattok is valamit, stb.

És majd amikor a baba már közelebb lesz, próbáld bevonni őt a teendőkbe. Arra gondolok, hogy a kisruhák válogatásába, mosógépbe pakolásába, hogy érezze, hogy ő a nagylány, akire anyának szüksége van, hogy segítsen neki. Pl. ennyi idősen simán patentolhatja a bodyt majd, stb. stb.

Ne legyél elkeseredve. Teljesen természetes, ami lejátszódik.

Nem úgy gondoltam, hogy nem foglalkozol vele most :S, hanem annyi lenne a lényeg, hogy ezt benne is tudatosítsd, hogy vele foglalkozol. A hangulata tud megváltozni az egész napnak attól, hogy máshogy álltok hozzá, mint az átlag hétköznapokhoz. Kitartás! Idővel jobb lesz.

Sajátom nincs, de 6 kb ennyi idős gyerek mellett vagyok babysitter, úgyhogy kezelnem kell sokféle és gyakran előforduló hisztiket. Nekem egy módszerem van és mindig beválik.

Először is ha tudom, hogy egy szituációban állandóan hiszti van, pl öltözés,játék,akármi, akkor mielőtt nekiállnátok szépen fogom és elmondom neki, hogy édesem, mindent lehet játszani, minden móka jöhet és ha valami nem tetszik csináljuk máshogy, de ha nekiállsz hisztizni hazahozlak, elteszem a játékokat, stb. Még a hiszti előtt, mert ha már kitört rajta úgysem figyel. Amit mondok be is tartom. A gyerek kicsi, nem hülye, meg fogja érteni pár alkalom után, hogy a hiszti nem eszköz. Pl az egyik kisgyerekkel járok boltba, ahol rendszeres volt a hiszti. Már a bolt előtt elmondom, hogy választhat egy valamit(szülői utasítás), ha hisztizik fogom és hazaviszem. Egy 3 éves gyereket akkor is elbírok ha kiabál. Sosem emelem fel a hangom, sosem ütnék, csak kiviszem. 2 alkalommal kellett megcsinálnom, azóta semmi, mert belátja, hogy betartom, amit mondtam és semmit sem kap.

Ha már kitört a hiszti én odaülök mellé és elmondom neki, hogy látom, hogy gondod van, felfogtam, de amíg üvöltesz, kiabálsz én nem értem mit akarsz. Jelzem, hogy figyelek rá, de csak akkor ér el változást, ha abbahagyja és szépen megbeszéljük. Én nyugodt maradok, lassan, nyugodtan beszélek. Még a leghisztisebb gyerekem is pár alkalom után azonnal abbahagyta a hisztit, ha leültem és elkezdtem neki mondani. Meg fogja érteni, hogy figyelnek rá, mindent megbeszélhet a szüleivel, elérheti,amit akar, de nem hisztivel. És ami fontos, hogy ha valamire nemet mondasz, azt soha ne vond vissza, mert oda az egész. A gyereknek az a jutalma, hogy kompromisszumos megoldást találtok ki, kölcsönösen engedtek.

Ha átnézel rajta feldühíted és rosszabb lesz, ha udvarolsz neki szintén.

A nyugodtságon túl csak az segít, ha ő maga jön rá, hogy mennél többet hisztizik annál később éri el a célját. Tudja, hogy a szavaidnak súlya van, a tetteinek következménye. A gyerek nagyrészt a figyelemért hisztizik. Ezzel a módszerrel megadod neki a figyelmet, hiszen melléülsz, beszélsz hozzá, de nem megy vele semmire.

És minden gyerkőc szeret és ami a szülőkkel állandó harc, azt velem simán, vidáman, játékosan megy. És nem ütöttem, nem kiabáltam, nem zártam be őket és az idegeim is épek. Most lehet azt mondani, hogy minek fegyelmezem én más gyerekét, sokukra napokat vigyázok egymás után, rendszerben kell működnünk, mert vigyáznom kell rájuk. És ez úgy nem megy, ha hisztiből elfut a boltban vagy az utcán vagy direkt azt csinálja, amit nem szabad(mint pl egyik gyerkőcöm eleinte állandóan a konnektorba akart nyúlkálni meg a vitrin üvegajtajain himbálózni)

Remélem segítettem.

tok ugyanez, egy 3 eves kisfiuval, ugy, hogy majdnem ket hete tulhordom a bebit :)

egyik pillanatban angyal, a masikban ordog..

en szepen probalom elmondani, hogy ha vege a butasagnak, akkor megbeszeljuk.

ma eleg sokaig sirt, de nem foglalkoztunk vele (nehez volt), massziv fel ora bomboles utan kozolte, hogy vege a butasagnak, es odabujt, onnantol nagyon aranyos volt (egy ujabb fel oraig kb), amikor a pelenkazotaskara rault..mondtam neki ne mert tonkremegy, nekifogott uvolteni. kb ket perc mulva odajott, elmondtam neki szepen, megdajkaltam, kerdeztem megertette e, mondta igen. mondom fog butasagot csinalni? vigyorogva mondja, hogy igen. :( nem tudom hol van az en tunderi jo szofogado aranyos kisfiam