Gond, ha beszoktatásnál nem sír a kisgyermek, hanem első naptól örömmel megy oviba?

Hát bajnak nem baj, itt az is kérdés volt-e bölcsi mennyit volt nagyszülökkel stb...

Ami baj ha egy idegen környezetbe mész és ki kell menned wc-re akkor nem sír a gyermeked utánnad, vagy nem keres. akkor laza a kapcsolat a gyerekeddel.

Ez föleg majd tini korban lesz nagy baj, de akkor már nem tehetsz semmit ellene.

Nem baj, viszont nem ez az általános jelenség, fura hogy az óvónők ilyet mondtak.

Amúgy meg majd pár nap, hét múlva írj, hogy mi a helyzet :)

A bölcsiben nekem ezt mondták: addig örüljek, míg az elején sír, természtes, hiszen elválik anyától. Ne aggódjak, ezen minden gyermek keresztül megy. Csak aki nem az elején sír, az majd pár hónap múlva jön rá és akkor lesz egy ilyen időszak. Az rosszabb, mert azt nem tudja hová tenni a szülő és azt hiszi, hogy történt valami rossz a gyerekkel. Gondolom ez az ovira is igaz.

És szégyellheti magát az az anyuka, aki azt hiszi, hogy csak náluk van rendben a családi háttér és ezért nem sír a gyereke...

Óvodában dolgoztam. Akik először jöttek oviba mindig figyeltük sírnak-e, ez mennyi ideig tart. Azok akik bölcsibe jártak már leváltak az anyukáról, tehát nálunk elvétve fordult elő sírás, az is inkább az új környezet miatt.

A "friss" ovisoknál ez természetes jelenség, hiszen elválnak a szülőktől, a szocializáció útjára lépnek. Akik túl sokáig sírtak (hónapok), ott nagyon erős kötődés figyelhető meg a gyerek és az anyuka között. Akik egyáltalán nem sírtak ott túl laza a kapcsolat.

Persze ez nem törvényszerű, sok tényező befolyásolhatja.

Lehet hogy befolyásoló tényező a kistesó dolog, de:

a lányommal is akkor próbáltuk ki az óvodát, mikor az ikertestvérei 14 hósak voltak, és csak egy napig tartott az óvoda élesben, mert evés helyett üvöltött, nem is ivott semmit,szóval ő vágyott haza inkább, így nem eröltettem, mivel én itthon vagyok a kicsikkel,) meg amúgy is elég nehéz lett volna elhordani a másik faluba), szóval ő itthon van, nem adtam be mert nem akart menni, nem akart elválni.

Én úgy vagyok vele, hogy nem örülnék ha a gyerekem így válna el tőlem az elejétől, mert azt érezném hogy nem vagyok neki fontos. Én is végeztem óvópedet, igaz nem dolgoztam benne, de gyakorlaton minden héten voltunk 3 évig, szóval az előttem szóló óvódai dolgozónak teljesen igaza van.