Vannak hibáink és ezt vállaljuk?

jam én is felválalom. annyi hogy az én 17 hónaposommég nme beszél sajnos. tv nézünk, kakakót, szörpöt gyümilevet kap.

rá nem csapok a kezére de hangosan rászolok ha harmadszor se érti meg vagy nem karja megérteni

Rászoktatani.. nézzük az internezetés és a tv világába élünk ha nem nálam máshol látja . én szoktam tv ni igy a baba is. söt van olyan koncert film halász Judit amit naponta meg kell hallgatni 3 szor 1 óra.

okos értelmes lány

felválalom

Szia!

Én is ilyen vagyok, sokmindent engedtem, amit nem biztos, hogy kellett volna a szakirodalom szerint, de a lányom már 10 éves, kitűnő tanuló, nagyon jó fej :) Sose vettem csökkent értelműnek, nem sejpítgettem neki, mindent elmagyaráztam neki a saját szintjén, stb. De sokat szeretgettem, néha kényeztettem, néha kiborultam, rácsaptam én is. Ezt nem bánom így utólag sem, csak az olyan eseteket, amikor azért reagáltam túl a helyzetet, mert feszült voltam más miatt. Sajnos nagyon válogatós, ezt ma már másképp csinálnám, vagy próbálnám csinálni.

Csatlakozom.

2,5 évesem van iszonyatosan akaratos, egyre többet hisztizik és olyan hangon képes visítani, hogy megsüketül az ember (fiú egyébként). Ilyenkor elszakad a cérna és bizony van, hogy kiabálok. Sőt seggére is csapok, ha már eltúlozza a hisztit és előtte a bünti sem használt. Múltkor már a csap alá vittem, de az ajtóban megálltunk, hüppögve kért, hogy ne tegyem víz alá, inkább befejezi. Ezeket a dühkitöréseimet bánom, sajnálom nagyon, hogy többször nem tudok uralkodni magamon és ordítok, felkapom a vizet.

Kakaót az enyém is kap, ebben nem látok hibát, reggel és este ihat, máskor nem.

Tv-t is néz. Egész nap megy háttérzajnak, általában mesék.

Gép elé is szokott ülni, már ő maga kattintgatja a meséket a youtube-on, de ez ritka, csak hát többször lát minket is (én naplót vezetek, ide járok, tanyát gondozok, Apa űrhajós játékkal játszik esténként).

Mosogatás nálunk sokszor közös, igaz inkább nyáron, most nem szeretem ha pacsál a vízzel, meg ne fázzon. Én mosogatok először, utána engedek neki tiszta vizet és a kiskanalakat, műanyag poharakat elmoshatja.

Ami másoknak nem szokott tetszeni, hogy én hagyom az egész lakásban játszani. Bejöhet a mi szobánkba is (nappali-háló) nem kell csak a sajátjában lennie, fürdőben is játszik, igaz ott csak fürdős játékokkal, konyhába nem szeretem ha beviszi, mert kicsi és mindig átesek valamin, erről leszoktattam.

Ő is folyamatosan beszél már rég óta, 2 éves kora körül kezdett nagyon szépen beszélni, kedvenc könyvéből "felolvas", elmondja a mesét szóról szóra (7 versszakos), sokszor elvan egyedül bár most nagyon anyás, jön a hátsó foga és nyűgösebb a kelleténél. De szeretem, imádom. Reggel puszival ébreszt, napközben is sokat bújik, szeretget, mondja, hogy szeret. Sokat beszélgetünk, mondókázunk, énekelünk, gyurmázunk, festünk, kartonból kreatívkodunk, jól megvagyunk, ha nem hisztis. :D

Más nem jut eszembe most. De hát nem vagyunk tökéletesek.

Én is húztam már a gyerek fenekére, pedig kifejezettem gyűűűlölöm az ilyesmit! Ordibálni is szoktam, mikor elmondok valamit háromszor, és utána is csinálja és néz rám és vigyorog. Volt, hogy hanyatt feküdtem ő meg fenékkel rámhuppant, aszittem belső vérzésem lesz úgy fájt, megfogtam és ledobtam a gyereket az ágyra. Egyik se fájt neki ezek közül de akkor is undorító. Folyton siettetem reggel, hogy igyekezzen már az oviba, ezért is utálom magam. Ma meg meglátott egy ismeretterjesztő csatornán egy lábamputálást, színészek játszották de akkor is, semmi karika nem volt a képernyőn, döbbenten ült utána percekig. Mér nem figyelek oda?! Hát ilyenek előfordulnak napi szinten.

De nem szoktam magam marcangolni, mert semmi sem fontosabb egy gyereknek (leszámítva, hogy szeressék), mint egy kiegyensúlyozott anya!!! Egy önmarcangoló, önértkelés-zavaros nő lányaként felnőni elég ramaty lehet. Kiabálás meg mindenhol van. Ahol nincs, ott van más (addig nem kelsz föl, míg meg nem etted, meg a másik kedvencem, a mártírkodás, hogy csak kettőt említsek)

Szia.

Természetesen vállalom igaz büszke nem vagyok rá!De van amikor kész vége van elszakad a cérna.Kisfiam nemsokára 20 hónapos beszélni még nem beszél csak mutogat és mellé babanyelven dumál.Ha nem megyek vele rögtön vagy nem az van amit ő szeretne akkor jön a hiszti a sírás nélküli nyenyergés(én csak így hivom).Szemüveges vagyok rengetegszer van ugy,hogy odaszalad hozzám és csak úgy veri le rólam én meg imádkozom össze ne törjön.Na ilyenkor szakad a cérna.Kézreütes nálunk is van amikor hiába szolok rá már sokatszorra is.tudom nem a legjobb megoldás.Meséket a tv-be imádja nézni hagyom neki,a legujabb örülete a papával a neten rally videokat néznek,szinte megvan örülve érte a fiam.Pedig gyanitom ez sem tul jó egy ekkora gyereknek.Lehetne még sorolni a kis hibákat de talán nincs is olyan édesanya aki ne hibázna.

És tudod az,hogy bevalljuk van amit talán nem jól csináltunk ez az egyik legnagyobb dolog.Én bevállalom nem vagyok tökéletes de megprobálok a lehető legjobban teljesíteni a világ legnehezebb szerepkörében:az anyaságban!:)