Ez tényleg így működik? Ovi kérdés?

(Az utolsó vagyok még.)

Még valami: lehet, hogy el kéne gondolkodnod, nem lenne-e jobb mégis másik ovit nézni, ha itt ennyire nem „gyerekközpontúak”, hogy nincs beszoktatás.

A beiratáshoz nem tudok houzzászólni, nálunk tavasszal volt és ősszel kezdtük el, 3,5 évesen.

Viszont egyetértek, ha nincs beszoktatás, az nekem sem szimpatikus! Szerintem is nézzetek körül más ovikban is, hátha jobb a helyzet. És ha lehet, több helyre is jelentkezzetek, nehogy két szék között a pad alá..

Egyébként ha úgy látod, hogy esetleg gond lehet majd a beszokással, próbáld addig is elvinni őt gyerekközösségbe, rendszeresen. Mi pl. voltunk bölcsisek is, de nekünk nagyon nem vált be, akkor még nem volt hozzá elég érett a lányom. Így kivettük, pár hónapot kihagytunk és utána családi napközibe vittük, fél évig heti 2-3x, fél napra. Ez már sokkal jobb volt. Kellett a plusz életkor és a kicsit "szellősebb" rendszeresség, hogy hozzászokjon a lányom. Mire most ősszel oviba került, már nem volt gondja, alig 1 hét alatt teljesen megszokta. (Igaz, nálunk is volt beszoktatás és én külön kértem is, hogy hadd haladjunk az én elgondolásom szerint, lassan, mert én tudom, hogy a lányom mennyit bír. Szerencsére a mi ovónőink nagyon rugalmasak, engedtek nekünk.. de végülis nem volt szükség semmilyen nagy nyújtásra, simán beszokotunk.:)

Szóval ha van lehetőséged, inkább a gyerkőcöd tempójában haladj, sokkal jobban jártok!

(És nagyon nem igaz, hogy egyáltalán nincs szükség beszoktatásra. Nem minden gyerek tud kiúszni a medencéből, ha rögtön a mély vízbe dobják.....)

Nézd meg, aztán majd meglátjátok. :)

Egyébként gyakori gondolat, hogy beszoktatás nélkül csak pár napig szenved a gyerek - de nem gondolom, hogy ez alapból annyira jó / annyival jobb, mintha elég időt kapna ahhoz, hogy ő maga is megszokja az egész helyzetet. Én mondjuk nagyon nem szeretem ezt az elvet, de tény, hogy vannak gyerekek, akiknek nem igényük a beszokás, mert rögtön feltalálják magukat... Másokat viszont elég jól ki tud borítani, ha rögtön odalökik őket egy idegen helyre.

Arról nem beszélve, hogy a fenti rapid esetben senki nem garantálhatja, hogy bár a gyerkőc egy ideig rendben van, de mondjuk 1-2 hónappal később nem jönnek majd ki rajta fura "tünetek"... Nem egy ismerősöm mesélte, hogy hasonló módszer után csak hosszabb idő után kezdett látszódni, hogy valami mégsincs teljesen rendben. Kellett egy kis idő, amíg kijött a gyereken, hogy rosszul érzi magát, amíg felfogta, hogy akkor az ovi mostmár rendszeres lesz stb.. Szóval nem minden gyorsnak és hatékonynak tűnő megoldás lesz tényleg jó hosszabb idő távlatából is!

De nem akarlak összezavarni; úgyis te tudod a legjobban, hogy a te gyerkőcöd milyen. Bárhogy is lesz, szerintem az ő érdeke legyen az első, ha meg tudjátok oldani.

Mi is így jártunk sajnos!

A lányom 2011 májusában töltötte a 3. évet, így már 2010 májusában (2 évesen) Beírattam, mert mentem volna vissza dolgozni 2011 májusától. Persze elutasítottak, hivatalosan helyhiányra hivatkozva, egyébként az ok az volt, hogy a tanév végén töltötte a 3. évet így előttünk felvettek mindenkit aki már betöltötte szeptemberben, vagy ősz elején, mire hozzánk értek elfogyott a hely.

Én is vakaróztam, hogy akkor hova fogom tenni a gyereket májustól szeptemberig. Maradt a magánbölcsi potom 60 ezerért havonta amiből szerencsére egy fillért sem kellett kifizetni, mert mire kivettem az összes szabimat, terhes lettem a fiammal! :))

Valamilyen beszoktatásnak kell, lenni, ez számomra hihetetlen, hogy egy reggel fogod a gyereket és ott hagyod egy vad idegen helyen. :( Nálunk 2 hét volt, de az óvónénik lezavarták 3-4 nap alatt, nagyon ügyesek voltak, szinte egy gyereknek sem kellett több idő, de mégis volt az a pár nap, ami nemcsak a gyereknek, de nekem is fontos volt, láttam hogy zajlik a napjuk és jobban megismertem azt az embert aki ezután vigyáz a csemetémre, mert a 3 perces családrohamlátogatásból számomra sok minden nem derült ki róluk!