Baj lehet a tesóm kislányával? Úgy érzem, hogy valami nincsen rendben nála!

Első vagyok megint.

Ne haragudjatok, de találkoztatok már valaha autistával? Vagy egyéb viselkedési problémával küszködő sérült emberrel?Ugye egyikőtök sem az "Esőemberre" asszociál rögtön?

Nagyon nehéz kérdés.

Látva a barátnőmet, be kell tartani bizonyos szabályokat. Az ilyen gyerekeket nem lehet ugyanúgy nevelni mint a többit, nem lehet ugyanolyan szigorral fegyelmezni,mint a másikat. Ha pl megtiltanád neki, hogy esténként ne kőrözzön a szobában, akkor feltételezhetően akkor is sikítana.

A barátnőmék minden éjjel kőröztek a kezükben a lámpa alatt a kisfiukkal míg el nem aludt, amúgy ordított volna. De minden gyereknek más "rögeszméje" van amit tiszteletben kell tartani, mert különben pokol az élet.

Lehet, hogy a testvéred már belefáradt, és az is lehet, hogy tudja ő jól, hogy valami nem stimmel, csak egyszerűbb az a válasz, hogy le van maradva. A volt férjem ( a sérült gyerek apja) is kb 5 évig mondta, hogy le van maradva, egyszerűen nem merte kimondani amit gondolom ő is egyértelműen látott.

Én a helyedben leülnék NÉGYSZEMKÖZT a testvéreddel, és elmondanám neki, hogy úgy látom valami nem stimmel. És foglalkozni kell a problémával, vigyék el valahova vizsgálatra, hátha egy idegennek jobban hisznek mint a laikus rokonnak, mert ezzel csak a gyereknek tesznek rosszat. Az óvodában nagy gondok lesznek ha tényleg nehezen tud beilleszkedni idegen közegbe, akár ki is tehetik, és akkor olyan helyet kell keresni ahol értenek a hasonló gyerekek nyelvén.

Sajnos nagyban függ a beszélgetésetek kimenetele attól, hogy mennyire nyitott erre a tesód, mert ha nem, akkor megfeszülhetsz, akkor sem tudod megértetni vele, hogy Te csak a gyereknek szeretnél jót, na meg persze a házasságuknak, mert ez nagyon megviseli a kapcsolatukat is.

Hát...nehéz így látatlanban...az én fiam ezek egy jó részét csinálta-csinálja, a bambán maga elé bámulást leszámítva, illetve ő szobatiszta 2.5 éves korától.

De szokott sikítani visítani, verni a tévét vagy ezt azt pláne ha idegen helyen van idegen gyerekekkel. Dührohamai is voltak (vannak) igen. Beszédje 2.5 évesen indult el, 30 hónaposan nagy része érthetetlen volt annak amit mondott!

Körbe körbe menni is szokott, egyszerűen játékból.

Voltunk szakembereknél és nem autista... szóval legjobb lenne ha őt is megvizsgálná ehhez a szakterülethez értő vki.Közösségbe fog járni? Mert legkésőbb ott fel kéne tűnjön ha ENNYIRE rossz a helyzet.

Ja és befejezve a történetünket, a fiam most 4.5 éves, mondatokban beszél, sok hibás hangja van, de logopédushoz járunk és szépen javul.

Az összes ilyen szélsőségesebb viselkedés amivel a figyelmet akarta magára terelni illetve ami a tehetetlenségéből fakadt azért volt (szakember szerint!) mert nem tudott beszélni, mert meg van késve a beszédje.

Így a benne felgyülemlett infót és közlési vágyat nem tudta kifejezni csak ilyen produkciókkal hogy sikítás visítás stb.

Nekem pl. elég rosszul esett mikor furcsállkodva néztek ránk más anyukák meg más emberek hogy biztos fogyatékos a gyerekem vagy valami nagy baj van vele és szegény én stb. Holott NEM fogyatékos.

Na nem biztos hogy ennél a kislánynál is ez van, csak azt akarom mondani hogy ez IS elképzelhető mint ahogy sok minden más is.

Minden jót és kívánom mielőbb derüljön fény a dolgokra!!

Ezekből így látatlanban tényleg nem lehet semmiféle következtetést levonni. Vigye el szakvizsgálatokra, ott majd kiderítik.

A tünetekről:

Az, hogy később csinált mindent, mint a nagy átlag nem hinném, hogy probléma, az én 3,5 éves lányom is szinte mindent később csinált.

Mondjuk a beszéde az valóban problémás, mert 2,5 éves gyereknek azért már kellene beszélnie.

A lányom ovi előtt közvetlenül lett szobatiszta, 3 évesen, így azzal sincs elkésve.

Az, hogy agresszív, lehet abból adódik, hogy nem kezelik megfelelően a dackorszakot nála. Az ovikban is nem kevés olyan gyerek van, aki ellöki, megtépi, megrugdossa a társait sajnos.

Az autóban való bambuláshoz: a lányom egy időben nem érezte túl jól magát a kocsiban, fájt a pocakja (többször hányt is). Amikor kezdte rosszul érezni magát, akkor Ő is bambult, hiába szóltunk hozzá, nem válaszolt, csak nézett ki a fejéből. Valamint ezt akkor is szokta, ha túlzottan elálmosodik az autóban. Van, hogy nem alszik, nem csukja be a szemét, de úgymond "lelassul".

A körben menéshez nem tudok hozzászólni.

Viszont amiket leírtam, azokból látszik, hogy ilyen jelekből nem szabad laikusként messzemenő következtetéseket levonni, meg kell mutatni szakembernek, majd ő megmondja. Az én lányom teljesen egészséges, 3,5 éves.

Nagyon nagy a hasonlóság velünk.

Csak nálunk a sógornőm és nem a tesóm. Ha a tesóm lenne már rég mondtam volna, hogy szerintem itt valami nem stimmel. Több autisztikus spektrumú (3 éves kor körül még csak ilyeneket mondanak, nem azt, hogy autista) gyereket ismerek, szóval nálunk nem az Esőemberes "diagnózis" van.

Nálunk nem olyan jó a kapcsolat, hogy ilyenekről beszélgessünk, még csak célozni sem tudok rá. Ráadásul náluk van kisebb tesó, eszük ágában sincs közösségbe adni a kisfiút... Olyan nehéz ez, mert nem tudom (ill. tudjuk a férjemmel) eldönteni, hogy tényleg nem veszik észre, hogy valami nem stimmelHET a gyerekkel, vagy valamit tudnak, de titkolóznak (nem ez lenne az első eset, hogy eltitkolnak a család elől egy "betegséget").

Mi abban maradtunk a férjemmel, hogy fájón, de inkább a homokba dugjuk a fejünket, nem a mi tisztünk ezzel foglalkozni. Csak észrevenné a dokinéni és/vagy a védőnő ha gond lenne, nem? Ugyanakkor az ismerős gyereknél a gyerekorvos szabály szerűen hülyének nézte anyukát, amikor feldobta, hogy nem ez van-e. Ha ott anyuka nem megy tovább, akkor még mindig "kezeletlen" lenne a gyerek.

Szóval nagyon nehéz a helyzet, de szerintem nagyban attól függ, hogy milyen kapcsolatban vagy a tesóddal. Mondom, én olyanban vagyok az én tesóimmal, hogy simán el tudnánk erről beszélgetni, de a sógornőmmel nem :(

Az utolsó válaszolótól kérdezem:

A sógornőd férje a tesód, nem? Akkor miért nem beszélsz vele a problémáról? Azt írtad, hogy a tesóiddal vagy olyan viszonyban, hogy erről beszélhessetek, akkor vele miért nem? Nem ő a gyerek apukája? Ezt most nem értem, bocsi.