Határozottság, és következetesség = lelki terror a gyerek számára? Vagy tényleg bántom a gyerekem? (bocsi, de kicsit hosszú lett)
21 hónapos a fiam. Eddig se voltam a magabiztosság szobra, de ma az a minimális önértékelésem is szerte foszlott, ami eddig volt... :(((
A szokásos délelőtti levegőzéshez készülődtünk, én már cipőben kabátban, a gyereken overál alsó része, cipő, sapka, sál. Motor az ajtóba bekészítve.
De a fiam megmakacsolta magát, és nem akarta felvenni a kabátját. Szépen kértem jöjjön ode hozzám, vegye fel a kabátot, különben nem tudunk kimenni motorozni. Nem hogy nem jött oda, visszaszaladt a szobába. Még 2-3X megkértem, hogy jöjjön vegyük fel a kabátot, mert ha nem veszi fel, akkor nem megyünk le motorozni. Nem jött, így fogtam magam, levetkőztem, róla is levettem ami már rajta volt, motort elpakoltam, és mondtam neki, hogy mivel nem vette fel a kabátot, így nem megyünk ki.
Persze elkezdett sírni ott az előszoba közepén, olyan krokodil könnyeket hullatott, hogy nagyon nehéz volt megállnom, hogy ne szeretgessem meg, és ne kezdjem elölről a könyörgést.
(általában nem is tudom megállni, tehát ez volt az első alkalom, hogy nem engedtem neki, hanem próbáltam következetes maradni)
Felhívtam a páromat, hogy délután ha jön haza, vegye meg amit velem akart megvetetni, mert nem tudtunk elmenni a boltba, és röviden elmeséltem neki mi történt. Gondolom hallotta, hogy sírdogál a gyerek, és azt mondta a telefonba, hogy ne bántsam a gyereket.
Mondtam, hogy én nem bántom, csak próbálom nevelni, szófogadásra tanítani, mert lassan jön a hiszti és dac korszak, és akkor aztán végképp nem fogom tudni kordába tartani (én a mai nem akarok kabátot felvenni viselkedését is már a dachoz sorolnám...). De szerinte én lelkileg bántottam ezzel az egész viselkedésemmel a gyereket.
Úgyhogy mostmár tényleg nem tudom, hogy mi tévő legyek.
Én próbálom a lehető legjobban nevelni, de akármit teszek az nem jó! Ha beadom a derekam, akkor előbb utóbb a gyerek fog irányítani engem, ha meg tartom magam, és próbálok határozott anya lenni, akkor meg terrorizálom.
Annyira rosszul esett amit párom mondott, hogy letettem a telefont, ránéztem a sírdogáló fiacskámra, és a világ legszarabb anyukájának éreztem magam, és végül együtt sírtunk a gyerekkel...
válasza:
válasza: válasza:"mert lassan jön a hiszti és dac korszak"
Jelentem, megérkezett.
A jelenet, amit leírtál, sajnos teljesen általános, és minden napos. A párod akkor fogja megérteni, amikor majd vele csinálja meg ugyanezt. Mert megcsinálja, csak idő kérdése.
És még jó szituációban vagytok, mert megteheted, hogy ha nem megy a dolog, akkor nem indultok el.
Nálunk a 4 évesem mellett van a két éves, reggel kell sietni oviba-bölcsibe, mert én utána megyek dolgozni. Időre! Ja, és terhes is vagyok, szóval "fizikai erőszakot" nem tudok alkalmazni (értsd ezt úgy, hogy felkapom a gyereket, és viszem, ha épp nem akar menni)
Sokszor segít a találékonyság, figyelemelterelés. Elkezdesz pl. valami "izgalmasat" mesélni neki, és közben gyorsan felöltözteted.
Nem szúrtál el semmit, kitartás!
válasza:Én is következetes vagyok, férjem is, de nem mindenben, csak amit fontosnak tartunk. (alvás, tiltott dolgokhoz nem nyúlás, ilyenek.)
Nálunk is volt ilyen, hogy hisztizett amikor sétálni indultunk volna. Én nem másítom a programot, egy hiszti miatt. Kitettem a folyósóra, kabátja a kezemben. Mondtam neki: Ha nem veszed fel, fázni fogsz kint a játszótéren :)
Rögtön felvette :D
válasza:"Gratulálok" a párodnak! Kérlek a nevemben is mond meg neki, hogy baromi könnyű a telefonban okosnak lenni!
Én határozott vagyok, és ha nem hajlandó kabátot húzni, akkor nem megyünk sehová. Én nem hagyom magam. Elmagyarázom neki, hogy mi miért történt, ha kell ezerszer is. Miközben imádom és egy percig sem akarok neki rosszat!!!
Tudod néha eszembe jut, hogy most akkor tényleg ez lenne a gonoszság, na de miért is jut ez eszembe??? Mert a világ azt sulykolja beléd, hogy akármit is teszel rossz anya vagy.
De legalább a párod ne tenné!!!
Szerintem légy határozott és következetes, ez nem egyelő a gonoszsággal és a lelki terrorral!
válasza: válasza:Gyakorlatilag tegnap ugyanezen vesztünk össze a férjemmel (ott egy még plusz egy mese kikönyörgése volt a helyzet, tévés mesére gondolok).
A férjem csak úgy hazaesett és berakott a gyereknek még egyet holott megbeszéltük hogy este fürdés előtt EGY darab mese van a tévéből már nem pedig 2-3-4-5 stb.
Szerinte a gyerek olyan szépen kérte...és hogy hogy tudom megállni hogy ne engedjek neki.
Tök ideges lettem, mert amit én szépen felépítek (más esetekben a fiam mint a kisangyal jön az egy mese vége után fürödni most persze oltári nagy hisztit csapott a nem szeretem anyát-tól kezdve minden volt...2.5 éves) azt ő lerombolja és még jó carnak is érezzem miatta mert milyen kemény anya vagyok.
Nem tudom mi a megoldás, én elmondtam a férjemnek hogy én hogy gondolom és hogy ha majd ő lesz itthon 24 órát 2 pici gyerekkel akkor úgy csinálja ahogy akarja de addig az a minimum hogy nem tesz keresztbe nekem.
Nem tudom, mi jött le belőle neki.
Na a lényeg szerintem se csináltad rosszul máskülönben a gyerek azt tanulja meg hogy anya rongyosra könyörgi a száját és én ellenállhatok bármeddig.
Nekünk is volt ilyen, elszaladgált, hisztizett öltözés helyett így nem mentünk.
Semmi düh nem volt bennem, csak elmondtam neki hogy na a kispajtások biztos szomorúak a játszón hogy ma nem mentél, majd legközelebb szépen felöltözöl és akkor kimehetünk.
Volt nagy ordítás, de másnap elég volt csak emlékeztetni rá, máris abbahagyta a hisztizést, elszaladgálást.
Köszönöm szépen nektek! Nagyon jól estek a szavaitok!
Igyekszem megtartani azt a kicsi önbizalmamat ami van, de nagyon rosszul tud esni, ha kritizálnak. Pláne ha pont a párom csinálja.
Valamelyik tv-n volt egy műsor, ahol anyuka pár napra lelépett wellnessezni, és az apáé lett az "anya szerep". Anyuka pedig végig figyelte őket, hogy mi történik, hogy boldogul a férje. Persze ez csak egy show műsor volt, de minden adás végén azt nyilatkozták a férjek, hogy nem is olyan egyszerű a dolog, mint azt gondolták, és teljesen másként gondolkodnak ezentúl a gyereknevelésről. Na egy ilyen programban szívesen benevezném az én páromat is. Nem tudom hogy bírná!?
* programba
n nélkül
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!