Ma olyan történt vendégségben, hogy a szavam elállt, mit tegyek?

Bevallom, hogy azok közé tartozom, akik rácsapnak a gyerek hátsójára.

Mindezek ellenére ebből aztán cseppet sem csináltam volna ügyet. Megtörtént a dolog. Gyerekek. Sehol nem rontottál el semmit. Jól írtad, hogy "össze-vissza beszéltek a csajok" nem gondolom, hogy nagy dolog történt volna. Egyébként meg valaki leírta, hogy csak észre vette a ludas gyerek anyukája, hogy valóban ki volt és ki nem.

Szerintem egyszerűen nem kellett volna egyikőtöknek sem nyomozót játszani. Én is egyetértek azzal, hogy egy ekkora gyereknek még mindennél fontosabb, hogy az anyukája öröme, mosolya, épp ezért lehetséges, hogy csak azért vállalta be végül, mert meg akart téged nyugtatni. Másrészt ilyen idős korban olyan fantáziával bírnak, hogy csak na. Ha ő is volt, lehet, hogy ő már - a fantáziájának köszönhetően - teljesen máshogy emlékszik az egészre.

Valószínű csak annyit kellett volna mondanod, mikor először említi a lányod, hogy a másik lány belekakilt a fürdőkádba, hogy "Ilyet nem szabad csinálni. Most az anyukája takaríthatja a fürdőkádat, s nincs ideje a kislányával játszani." Ezzel a tettet, s nem a lányt minősített (tök mindegy, melyik volt), s ha mégis a te lányod volt, akkor ő is rosszul érzi magát, mert kitolt a másik leányzóval (volt következmény). A másik anyukát meg csak akkor hívtam volna fel, ha a lányok már alszanak. Elmesélném, mit mondott a lányom, erre ő biztos elmondaná, hogy az övé mit mondott, s kölcsönös bocsánatkérés során, hogy mindketten lereagáltátok, el lehet felejteni az egészet. Sőt, én még jót is nevettem volna az egészen.

Egyébként tényleg találtak kakit a kádban, vagy csak azt játszották a lányok, hogy odakakiltak?

Bevallom kissé nekem is gyanús a dolog.

A sztori alapján két 4 éves gyerkőc játszik a fürdőszobában. Ti időnként azért rásandítotok, de mégis levetkőzve találjátok őket. Majd kiderül, hogy valaki belekakilt a fürdőkádba. A két 4 éves lány úgy kitakarítja a fürdőkádat, hogy senkinek semmi nem tűnik fel. Sőt egyik fenekén sincsenek látható nyomok. Csak a két elmondás alapján tudjátok, hogy ki volt vagy éppen ki nem.

Szerintem nincs sok valóság alapja a sztorinak. Szerintem jól rászedett titeket a két csajszi.

Mondd meg a kislányodnak, hogy nyugodtan mondja meg az igazat, ha ő volt sem lesz baj, és ha a barátnő volt sem lesz baj, és barátkozhat még vele, csak szeretnéd tudni. Vagy kérd meg a férjedet ha ti már túltárgyaltátok a kicsivel.

Egyébként csinálnak ilyen hülyeségeket időnként, ez nem jelenti, hogy rosszak, vagy el kellene őket különíteni. Ezek szerint a másik anyuka sem csinál különösebb ügyet, ha nem ő hívott fel téged nekedesvén, hogy mégis hogy képzeli ezt a lányod. Biztos ismeritek egymást annyira, hogy ezen nincs különösebben mit túlszégyelni, és vitázni. Mond a barátnődéknek is, hogy bocsi, hogy ez történt, akármelyik is csinálta, és hát na butuskák néha.