Mit tegyek 30hónapos a fiam a kislányunk 2.5 hónapos és attól a perctől amikor bementem szülni a kisfiam újra bepisil?

Kedves Kérdező!

Szerintem kisfiaddal keressetek meg egy nevelési tanácsadót, ahol pontosabban megmondják hova forduljatok vagy egy gyermekpszichológust. A kisfiadnak a testvér születése nagyon nagy stresszhelyzet és valószínűleg nem tudja azt feldolgozni. Lehet hogy úgy érzi ő kevesebb figyelmet kap, vagy valamilyen más okból szorongás alakult ki nála. Érdemes minél előbb szakemberhez fordulnotok.

Ez egy "normális" dolog, el fog múlni. Nem kell itt nevelési tanácsadó. Így reagál a pszichés ingerekre, változásokra. Most gondold el, jött egy jövevény, most már nem Ő az első, másodrendűnek érzi magát, mivel már nem vele töltöd az összes idődet, sőt apa sem, és még a mamák sem körülötte forognak.

Ajánlom Ranschburg Jenő Félelem Harag Agresszió című könyvét, illetve a GYermeklélektant (Mére-Binet)

Találtam egy cikket:

A szobatisztaság, éppen úgy mint a járás és beszédtanulás, együtt jár a gyerek értelmi, érzelmi és testi fejlődésével. Vagyis a szobatisztaságra a gyereknek meg kell érnie, valamint akarnia is kell. A szobatisztaság teljes kialakulása a két-hároméves kor közötti időre tehető. Ebben az időszakban gyakoriak a kisebb-nagyobb visszaesések, amikor a kicsi átmenetileg "elfelejti" a bilit. A levelében nem tért ki arra, hogy a hétvégéken otthon is rendszeresen bepisil-e a kicsi, s arról sem írt, hogy mi a helyzet a "nagyobb dologgal", ez még a pelusba megy, vagy ez is a bilibe? Mivel a szobatisztaság végső soron a gyereken múlik, ezzel bizonyos mértékig szabályozni tudja a környezetét, ezért nagyon fontos, hogy ne alakuljon ki egy mérkőzés, amolyan "ki az erősebb" mérkőzés, a gyerek és a felnőttek között. Ha a kicsi valamiért nem akarja megtenni a felnőtteknek azt, hogy időben szól, annak oka van. Lehet, hogy a már említett önállósodási törekvéseiben akadályozzák, ezzel azt sugalmazzák neki, hogy hagyatkozzon a felnőttekre, így a gyerek, mint másban is, a szobatisztaságban is a felnőttekre vár. ("ezt még nem tudod megcsinálni", "ez még nem megy neked", "vigyázz, leejted, leöntöd magad" stb.) Azért nehéz konkrét tanácsot adni, mert a kicsi bölcsiben töltött idejéről nincsenek konkrét információk. Azt javasolnám, hogy beszélgessenek el a gondozónőkkel a kicsiről, de ne csak a szobatisztaságról, hanem az ott töltött napjairól általában. Sokat sír-e az elváláskor reggel, hogyan játszik, jelzi-e vagy sem azt, hogy pisilnie kell. (Azt érdemes tudni, hogy a megbízható szobatisztasághoz a gyereknek el kell érnie egy bizonyos testi fejlettségi szintet is, ami egyrészt a húgyhólyag megfelelő méretének eléréséből, másrészt az idegi szabályozások kialakulásából, majd stabilizálódásából áll. A szobatisztaság kialakulásának idején sokáig még nagyon nagy intenzitással és hirtelen jelentkezik a vizelési inger, a gyereknek egyszerűen nincs ideje kiérni, vagy szólni, mert a hólyag hirtelen feszülését még nem tudja kontrollálni). Azt is érdemes megfigyelni, hogy a szobatisztaság "elvesztésétől" mennyire szenved a kicsi. Nagyon a lelkére veszi, vagy nem okoz számára problémát. Mindezeket figyelembe véve lehet, hogy jót tenne, ha egy időre visszakerülne rá nappalra is a pelenka. Mivel okos, értelmes kislány, beszéljék meg vele, mit szólna hozzá, ha újra pelusos lenne nappalra is, ha akarja szóljon ezután is, ha bilire szeretne ülni. Ha pedig egyáltalán nem akarja a pelenkát, akkor is szólhat, akkor újra lekerül róla. Emellett próbálják az önállósodási törekvéseit otthon is és a bölcsiben is támogatni, mert ha megtapasztalja, hogy egyre kompetensebb a világban, nagyobb biztonsággal fogja saját funkcióit is kontrollálni.

Önöknek azt javasolnám, hogy az átmeneti visszaesés miatt ne aggódjanak, kétéves korra még "nem kell" szobatisztának lenni, adjanak időt a lányuknak. Továbbra is biztosítsanak számára meleg, elfogadó családi légkört, legyenek türelmesek hozzá.

Ezt a gyermeksziget.hu -n találtam, egy szintén ugyanilyen problémával küzdő édesanya levelére válaszul:

Ha nem írta volna levelében, hogy rövid időn belül kistestvér érkezik a családba, akkor is nagy valószínűséggel gyanítottam volna, hogy testvérféltékenységről van szó. Kislánya otthoni viselkedéséből egyértelműen kiderül, hogy fő célja az, hogy felhívja magára szülei, elsősorban édesanyja figyelmét.

Nem írt róla, hogyan történt, ill. történik a kistestvér születésére való érzelmi felkészítés, de érdemes lenne átolvasni oldalunk ebben a témában íródott cikkeit. Ha ugyanis nem megfelelő módon történik az érzelmi felkészítés, az komoly lelki válságot okozhat a nagyobb testvérkénél. A szobatisztaság problémáját érdemes lenne ebből a szempontból megközelíteni és keresni rá a megoldást.

Egyébként, bizonyítván hogy valóban lelki eredetű dologról van szó rokonságunkban van egy 3 éves kisfiú (akkor született az én fiam)nálunk voltak látogatóba. Már régen szobatiszta. Bekakilt. Elmondta az anyukája hogy mostanába többször előfordult, és be is pisil úgy hogy még nem is szól. Később kiderült, problémák voltak a szülők között (mára már nem élnek együtt). Természetesen ezzel arra célzok, hogy a kistestvéri féltékenység is okozhat ugyanilyen problémákat!

Nekem is 2év 3hó van a két fiam között.

A nagy még nem volt szobatiszta mikor a pici született, de egy pelenka kellett éjszaka, és max 2napközben, mert sokszor szólt, hogy bili- szóval szépen alakulóban volt nála a szobatisztaság.

MIkor hazajöttünk a kicsivel 2hétig annyi pelenkát elhasználtunk vele, mint azelőtt 2hónapig- de összesen 2hétig tatott nálunk is a visszaesés. Utána 1hétig az volt mint előtte- ez a 2-3pelenka /nap, és utána szólt, hogy akkor ő befejezte a pelenkás időszakot- azóta éjjel-nappal szobatiszta. Kb 3baleset volt azóta. Ennek már több mint egy éve.

Nálatok azért fura, hogy a kicsi is már lassan 3hónapos- és még mindig tart ez a visszaesés. Azért szerintem ártani nem árt, ha kikéred egy szakember véleményét.

Kedves kérdező!

Egyszer írtam egy választ a kérdéséhez, és érdeklődni szeretnék, hogy sikerült-e megoldani a problémát.