Hogy értessem meg vele, hogy az OVI jó hely?
Nagyon akart oviba menni,már több beszoktatós ismerkedős napunk is volt,de a 2.naptól kezdve siralmas,hogy mi megy.Este nem akar pizsire öltözni,reggel visítva adom rá a ruhát,és végig sír az oviba menet.Pedig napközben elvan,eszik,alszik rendesen....
igaz már annyit javul a helyzet,hogy rá tudom adni a benti cipőt,le veszem róla a kabátot...de így is sírva veszik fel az óvónénik,és így viszik be.
Kb mikorra várhatok javulást,otthon és az oviban?Hogy kezeljem ezeket a fáradt vagyok,hagyj hisztizni dolgokat?
válasza:Lehet, hogy evidens, de szerintem sokat kell vele beszélgetni az oviról, eljátszani a kis állatkáival, babáival, vagy bábokkal, hogy mi történik az oviban, hátha kiderül, mi a gond lényege, vagy ha nem, akkor segít neki feldolgozni a történteket. Rajzoljátok le, mi történt az oviban, rajzoljatok virágot az óvó néninek, foglalkozzatok a kérdéssel. Persze erőltetni sem szabad.
És mindig azt hangsúlyozd, hogy mindig-mindig érte fogsz menni, bármi történjék is, mindennap hazaviszed. És addig is, amíg nem vagy vele, nagyon sokat gondolsz rá, és büszke vagy rá. Meséld a füle hallatára másoknak, Apának, Nagyinak, hogy milyen ügyesen viselkedik az oviban, szépen evett, aludt. Ilyesmik jutnak eszembe, bocs, ha túl triviálisak.
válasza:köszönöm a válaszokat.
Mesélünk neki,könyvet is olvasunk az oviról...ha olyanja van,meg is hallgatja és lelkesen meséli,hogy az óvónéninek fáj a feje és kiugrott az ablakon.
de pl este is tök nyugisan ment a fürdés,öltözés alvás,reggel ő mondta hogy öltözzünk át.Egész addig csuda jó volt a közérzet,amíg ki nem ejtettem azt a szót,hogy ovi.
megbeszéltük,hogy ő jön haza leghamarabb az oviból,és (szerencsére nekem emiatt nem szólnak) ehhez tartom is magam.Mindig azt mondja nincs apu,anyu.Mondtam neki,hogy apunak muszáj dolgoznia,különben nem lesz anyunak pénze,amiből venne nektek jó dolgokat.Érveltem azzal,hogy Te is dolgozol az oviban(nagy munkás különben) és ezért kapsz sok szép dolgot.És hogy amíg ő oviban van,addig én is munkázok.Főzök mosok és vacsit csinálok.
Igen,ez tiszta ügy,hogy neki is joga van a "nemtetszik" dolgokhoz...de én ezt inkább érzem az ő részéről zsarolásnak,mintsem hogy sima érzelemnek.
Különben azt mondják az óvónénik,hogy amint elmegyek,becsukódik az ajtó,már lenyugszik,és semmi gond sincs vele.
Elég mimóza lélek,az tény,nem tudja hogy kell kezelni azokat a szitukat,amikor elveszik a játékát,vagy meglökik...ezt kell gyakorolni.(neki csak kisebb testvére van)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!