Szerintetek is nagyon "egyszerűek" a bölcsis gondozónők? Mi a tapasztalatotok?

Hogy őszinte legyen a barátnőmis gondozónő, nem tudom Te melyik bolcsire gondolsz, de Ő magánbölcsiben van és egy szakmája van, de sem elsősegély vizsga, sem tapasztalat és van, hogy egész nap szinte egyedül van 5-9 gyerekkel... Hát hiába imádom a csajt, meg is mondtam Neki, h ezért még a szülők fizetnek, hogy egy tapasztalatlan kiscsaj vigyáz a gyerekekre?? Hát én nem hagynám rá az tuti.. Nem tudna mit csinálni, ha az egyik félrenyelne, nem tudja mit tenni, ha ömlene a vér a lábából, stb.. Szóval én is azt gondolom, hogy ilyen felelősségteljes feladatra sokkal képzettebb, okos tanulékony és talpraesett embereket kellene felvenni...

Nálunk minden csoportban van egy kevésbé szimpi gondozónéni és egy olyan igazi nagymamának való. Az első sem egy paraszt modorú, de nem túl barátságosak, legalábbis a felnőttekkel. Viszont a gyerekek szeretik, szóval annyira nem lehetnek rosszak.

Nekünk nagy szerencsénk volt,teljes mértékben elégedettek voltunk a gondozónőkkel.

Nálunk az ovi is gáz,pedig az diplomához van kötve. Rossz, hogy ennyire nem foglalkoznak a körülményekkel:-(

fiam még két hét múlva kezdi a bölcsit,de egyelőre nagyon szimpi a csoportban lévő két gondozónő.mindkettőnek van gyereke,és ahogy foglalkoznak a gyerekekkel,látszik,hogy nem ma kezdték.olyan szeretettel beszélnek a gyerekekhez,mint én,pedig nekem sajátom.úgyhogy remélem ez így is marad

Szerencsére nekünk nagyon szimpatikus bölcsis gondozónénink van. Második hete járunk a bölcsibe, de egy szavam se lehet rájuk. Határozottak és én úgy látom, hogy nem csak beszélgetnek egymással, hanem figyelnek is a gyerekekre. Fiatalok, nekik is vannak gyerekeik, ezért tudják azt is, hogy én most mit érzek. Szóval, nekem nincs még rossz tapasztalatom!

Eleinte nekem is voltak problémáim a gondozónénikkel. Leginkább a fiatalabb (35-40 év alatti) korosztállyal. De nem hozzáállásbeli, ápoltságbeli vagy szakmai hozzá nem értésből eredő problémák, hanem kommunikációs problémáink voltak. Gyakran nem arra kaptam választ, amit kérdeztem vagy annyira összeszedetlen volt a mondandójuk, hogy még késő este is a lényeget próbáltam kibogozni belőle. Emlékszem, hogy minden igyekezetem ellenére én is visszafejlődtem az itthon töltött évek alatt. Ők évtizedek óta szinte egész nap pici gyerekekkel vannak körülvéve. A mondókák az egyedüliek, amik talán megmozgatják napközben őket. Ez persze nem indokolja a közönségességet, de a gyerekeknek leginkább szeretetteljes gondoskodásra van szüksége, illetve olyan alapvető egészségügyi ellátásra, amihez szerintem nem kell 8 diploma. Az ő kérdéseikre ezek az érettségizett nénik is kimerítő választ tudnak adni, ha hivatásnak tekintik a foglalkozásukat, s nem csak gyerekmegőrzőként működik az adott intézmény.