Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Mi számít gyermekbántalmazásnak?

Mi számít gyermekbántalmazásnak?

Figyelt kérdés
Az ordítás?
2011. aug. 25. 23:51
1 2 3 4
 1/35 anonim ***** válasza:
57%
Az ordítás lelkisérülést okoz.
2011. aug. 25. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/35 Mr.iglo válasza:
75%
Hát ha megütöd!!!
2011. aug. 26. 00:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/35 anonim ***** válasza:
Hát az ordítás nem. :) Velem és az öcsémmel folyton ordított anyánk gyerekkorunkban, mégsem lettünk lelki sérültek. (Persze ok nélkül nem ordított, de máshogy állítólag nem fogadtunk szót).
2011. aug. 26. 00:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/35 TWIO ***** válasza:
97%

A büntetőjog kiskorú veszélyeztetéseként definiálja. Nagyon összetett, hogy mi tartozik ide. A fizikai, vagy lelki bántalmazás (igen, a lelki is beletartozik /fenyegetés, zsarolás, gúnyolás, semmibevevés, stb. mind ilyen/) mellett az elhanyagolás is fontos, legyen testi, vagy lelki (tehát például testi, ha nem ad a szülő enni, nem biztosítja a pihenéshez szükséges körülményeket, stb., míg a lelki átfedéseket mutat a már felsoroltakkal), de a szexuális kihasználás is ide tartozik. (Ami nem csak az aktust jelenti, de akár pornográf anyagok készítését is jelenti, vagy akár ilyen anyagok megtekintésére való kényszerítést is jelent.) A kényszermunka is bántalmazás, ha meghalad egy ésszerű fokot.

Általánosan pedig elmondhatjuk, minden szülői viselkedés ide tartozhat, ami a gyermek bármilyen fejlődését (testi, lelki, szociális) veszélyezteti.

Egy szociális munka szakos hallgató

2011. aug. 26. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/35 TWIO ***** válasza:
91%
Plusz igen, az ordítás is lehet bántalmazás, ha például azért történik, mert anyu/apu kimerült az egész napos robottól, és semmi energiája a gyermekhez. Akkor persze nem bántalmazás, ha veszélyre hívja fel a gyermek figyelmét, vagy valóban nevelési célzattal történik, és ésszerű.
2011. aug. 26. 00:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/35 A kérdező kommentje:
2011. aug. 26. 00:55
 7/35 anonim ***** válasza:
100%
Mikor én is csak szociális munkás hallgató voltam, ugyanígy gondolkodtam, bevágtam a tananyagot, hogy mit ír a törvény, de most már tudom, hogy teljesen mindegy mit írnak a könyvek, vagy a paragrafusok. Magyarországon az a bántalmazás, amikor vér folyik...sajnos.:( Ha ez nem történik meg, akkor nem tesznek ellene semmit, mondhat akárki akármit. Pont itt olvastam egy kislányról, aki tanácsot kért, mert az apjuk késsel fenyegette őket és menekülni kényszerültek az otthonukból, rettegnek, nem tudnak mit csinálni és mivel nem történt súlyos bántalmazás a rendőrség sem tett semmit...Sajnos ez a valóság!
2011. aug. 26. 08:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/35 anonim ***** válasza:
56%

Képzeld el:


Van egy szekta: Keresztényrádió.

Kihírdették hogy Május 21-én lesz a világvége. És mivel megtörtént ezért októberre helyezték. Egyszer meginterjúvolták a családját. A gyereke valami ilyesmit mondott: Egy legyet is félek agyni csapni mert ha megteszem akkor a pokolra jutok. Nagyon félek hogy Isten nem fogad be és akkor elégek a pokolban.


A gyerek egy lány aki még 6 éves sincs és állítólag ezeket a mondatokat reszketve és valahol sírva mondta.


Olvastam hogy ez már lelki bántalmazásnak számít.

2011. aug. 26. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/35 anonim ***** válasza:
96%

Ordítás? Hát szerintem nem. Papiron persze lehet, de akkor Csernus doki legyen az első, akit bevarrnak miatta.


Aki próbált már gyereket nevelni, az elmondhatja, hogy olyan nincs, hogy mindig indent szép szóval, simogatással el lehet érni.

2011. szept. 1. 11:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/35 anonim ***** válasza:
32%
nos kedves utolsó, nekem VAN gyerekem, és láss csodát: nem szoktam vele ordítani, mégis elérem a célom. természetesen nem csak simogatással, hanem szép szóval. a szép szó nem egyenlő azzal, hogy könyörgünk, hízelgünk, erőtlenek vagyunk. hanem azzal egyenlő, hogy a gyereket akármilyen kicsi, emberszámba vesszük, és mint ilyennel, nem ordítozunk vele. hiszen ki szereti ha ordítanak vele? senki. a gyerek sem....azt, hogy rávedd valamire, amit nem szeretne, előbb eléred, ha nyugodtan határozott stílusban kéred, vagy közlöd, mint ha ordítasz. az ordításhoz is hozzá lehet szokni, ha amúgy nincs következmény. vagyis pl. a tesómék úgy nevelnek, hogy a 2-3 évessel így ordítoznak: hagyd már abba b@szdmeg! de ha nem hagyja abba, akkor nme történik semmi...én meg szépen emberi stílusban megkérem, hogy hagyja abba, különben ez meg ez lesz. (pl. ha csapkod akkor elveszem tőle azt a dolgot). és meg is teszem/tenném, amit ő pontosan tud, tehát abba is hagyja. na mst az ő gyerekeik olyanok, mint egy -egy kis maugli a dzsungelből, az enyém meg a maga dackrszakához képest jól kezelhető. az enyém normálisan szocializálódik ordítás nélkül, az övéik meg ordítássa együtt el vannak kanészodva. akkor most?....
2011. szept. 1. 14:50
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!