Miért ilyenek? A nevelés miatt?

Nyilván úgy élik meg, hogy te ellenség vagy, hiszen elvetted tőlük az apjukat és teljesen mellékes, hogy valójában miattad váltak e el a szülők, vagy más miatt.

Ahhoz, hogy elfogadják, idő kell. Talán még 5 év, talán 10, de az is lehet, hogy sosem fognak megkedvelni.

Te legyél továbbra is kedves.

Légy kedves és türelmes!

Nálunk is hasonló volt a helyzet, csak apunak voltam én kamasz fejjel már, mikor mostohaanyámmal összeköltöztünk, neki volt 2 kisfia, 4 és 7 évesek voltak akkor. A fiúk apuval elég jól kijöttek, de tőlem kicsit tartottak először, mer elég vadóc és öntörvényű voltam, de hamar megszerettem őket, és öcsémként kezeltem mindkettőt. Kellett félév, míg elfogadtak engem teljesen. Mint utóbb kiderült, hogy ők attól féltek, hogy az anyjuk többet fog velem foglalkozni, mint velük, pedig ez sosem volt így. Viszont a húgom, aki anyukámnál maradt nem tudta eleinte elfogadni a mostohaanyám, mert pont így érzett, ahogy a 2. válaszoló írta, azt hitte, hogy elvette aput anyutól, nem fogta még fel, hogy ez nem így van, túl fiatal volt ő is még. Neki kellett néhány év, amíg valóban elfogadta és megszerette a mostohaanyám.

Nyilván ezt érdemled. Azért néznek levegőnek.

A gyerekeknek nagyon fejlett az igazságérzetük, anyuka hiába akarná (mondjuk lehet anyukaként, nem tudom persze, milyen körülmények közt szakadt meg a kapcsolatuk a pároddal, nem is biztos, hogy biztatnám erre őket és foglalkoznék a te érzéseiddel- valószínű, hogy nem szólnék semmit, akkor sem, ha az én jelenlétemben nem köszönnének neked)akkor sem tudná rávenni őket, hogy köszönjenek neked és beszéljenek veled.

Eleve a párodnak sem lehet ez fontos, hogy téged valamibe vegyenek a gyerekei, hiszen ő meg az apjuk, rá ugyanúgy hallgatniuk kéne és ő is nevelhetné udvariasságra őket.

08:21!

"(mondjuk lehet anyukaként, nem tudom persze, milyen körülmények közt szakadt meg a kapcsolatuk a pároddal, nem is biztos, hogy biztatnám erre őket és foglalkoznék a te érzéseiddel- valószínű, hogy nem szólnék semmit, akkor sem, ha az én jelenlétemben nem köszönnének neked)akkor sem tudná rávenni őket, hogy köszönjenek neked és beszéljenek veled"

JA, ma az a divat, hogy a gyereket bunkóságra neveljük??? Mert nem köszönni valakinek, akit ismerünk, az az. Gratulálok. Szerencsétlen gyerekeid....

Hát ez a 8:21-es válaszoló tényleg egy őstulok!!!!

Egy Anyának soha nem szabad hagyni - nemhogy támogatni - azt, hogy a gyerekei bárkivel is flegmán viselkedjenek. Meg kell beszélni Velük, hogy mit éreznek Apu új társa iránt, miért, stb....és aztán azt is megbeszélni Velük, hogy attól még KELL köszönni Neki, és a tiszteletet megadni.

Rendkívül korlátolt lehetsz, ha nem így teszel/tennél!!!!

ne hibáztasd az anyát, az apja is ugyan úgy nevelhetné.

A gyerekneveléshez nem egy szülő kell hanem kettő. még ha csak hétvégente vannak az apjuknál akkor is.

Nagy valószínűséggel nem szeretnek téged. Ha az apával sem igazán társalognak akkor nagyon meg vannak bántva.

Őstulokság vagy nem, nem mondanám a gyerekeknek sem azt, hogy köszönjenek sem azt, hogy ne.

Egyáltalán kiváncsi sem lennék a volt páromra és életére.

Számomra biztos ismeretlen lenne a nő, idegen, vagy mondjam a gyerekemnek a klasszikust Köszönj fiam minden néninek, nem tudni ki apád nője? Nehogy bunkó legyél.

A leghelyesebb viselkedés, közös gyerek ide-oda, ha válás után közömbös az ember.

Egy embernek saját magának kell kivívnia a tiszteletet maga iránt. Ha semmibe veszik, hogy még köszönésre sem méltatják, akkor arról nem a volt feleség, nem a tanító nő, hanem saját maga tehet.

Ha meg már meg kell követelni a gyerektől, hogy számításba vegye, akkor az apuka követelje meg, ne a volt feleség. Hajoljon le apuka a gyerekekhez és mondja meg nekik, srácok nem vagyok egyedül, elvárom, hogy legalább egy sziát mondjatok. És addig nem engedni őket, míg meg nem teszik. És ha egyedül megy a nő az utcán és nem köszönnek akkor sem a gyerekek, akkor meg a láthatáson kell elmagyarázni nekik. De apukának. Nevelni az apának is kell, nemcsak az anyának. Sőt ebben az esetben az apának a dolga.

Mondjuk kérdezném, tényleg az apuka ilyenkor miért nem hajol le az utcán és szól a gyerekeknek? Mért nem mondja, fiúk nem vagyok hajlandó köszönni nektek, amíg ti sem teszitek? Miért nem fogja fülön őket, fiúk nem hallottátok, szóltak hozzátok, válaszoljatok légyszíves. Menjetek be a szobátokba, és kijöhettek, ha tudtok normálisan viselkedni.