Néha azt érzem:nekem nem is való gyerek más is szokott így érezni?

azt kell hogy mondja hogy igen,de ez igy természetes.Persze embere válogatja ki hogy éli meg a gondokat,problémákat,én pl nagyon higgadtan veszem a ha baj éri,ha valami gondja van,de aztán kibukok ha senki nem lát.2 fiam van egy 19 és egy 2.5 éves.talán kicsit bele lehet rázódni,de tény minden korban másért kell aggódni értük,az első átbulizott éjszakáját én is végig éjszakáztam,és aggódtam bármikor el ment,de tudod az sem mindegy mikor teszi ezt hiszen ő 18 volt amikor először éjszakázott,igy azért már nem volt tini.14 évesen nem engedtem.a kicsi olyan mint kis kaszkadőr,ugrál innen,ugrál onnan,felmászik mindenhová,de nagyon ügyes,bízok benne de mellette kell lenni.erről szól az életünk és tudod inkább való nekünk mint annak aki rájuk se hederít,vagy magára hagyja őket.

az anyaság ezzel jár, aggódhatsz, míg élsz. Már én is előre aggódok mindenféle meg nem történt dolgon, hogy lesz majd az óvodában meg később az életben, hát tényleg rémes.