Akinek 2-3 éves kora között szokott le a cumiról a gyereke, az adott valamit helyette az elalváshoz?

0706 11:30 és 0707 10:59 vagyok.

Kedves kérdező, ezek szerint sajnos rád is hat a szülők pszichés nyomása, amely szülői nézetek gyermekpszichológiai szempontból tévesek, és részben az aggódás szüli ("jaj, a másik gyereke már ilyen nagy fiu/nagylány, de az enyém meg..."), részben meg presztízs ("na majd én leszoktatom az enyémet, hogy lássák, na majd én különórákra járatom, vagy fejlesztem játékostanulással az ovis gyerekem, hadd lássák!" - EZ MIND MERŐBEN TÉVES MEGLÁTÁS ÉS ÉRZELMESZÜLTE!).

Én megértelek téged is és más szülőt is, hiszen számos felnőtt fél attól, hogy hátha valamiféle veszteséget ért a gyermeke, de sajnos ijedtében nem a gyerek életkori sajátosságának megfelelően neveli, emiatt -bizonyos szempontokból legalábbis- pont hogy hátráltatva van a kisgyermekkori fejlődés, JÓ SZÁNDÉKOTOK ELLENÉRE...

Ha egy kicsit több szempontból tájékozódik valaki, akkor nagyobb rálátása lehet, nagy eséllyel melyik a helyes hozzáállás, vagy mely változatok lehetnek helyesek.

Javaslom, a presztízs ne tévesszen meg téged ill. ne hagyd, hogy különösebb tényező legyen a gyermeknevelésed során a presztízs, inkább járj utána pl. a fejlődéslélektanban írtaknak, de ezt csak egy javaslat és jó szándékból javaslom, semmiképpen nem lekezelésből. :)

Azt sem értem, miért ezt tapasztalatod... csak a szülők "falra festett ördögéről" tájékozódsz, ill. engeded hatni rád, vagy látod, mi jellemző óvodákban...? :) Figyusz, egy másik kérdésben nem az merült fel, hogy "jaj a gyerekem szopja az ujját oviban" , hanem hogy "oviban cumi??" ... Nos, jártam már olyan oviban, ahol volt pár cumis 3 évesünk, és egyébként szakmai szempontból sem ad ez okot aggodalomra! Az ujjszopás meg végképp nem... Csendes pihenő alatt SZINTE MINDEN PICUR szopja az ujjacskáját! Sőt, napközben is gyakran, még a nagycsoportosok némelyike is! Öt évesen még a legtöbbje szopja az ujját, és nem is ritkán! Ez teljesen természetes, fejlődéslélektani szempontból is. :)

A suliban meg úgy is cikinek érzi már , emiatt magától elhagyja ezt a szokását, és más pszichés kerülőutas megoldást fog választani magának, de előfordul még 7-8 évesen is, és addig nem kóros.

0707 21:48 vagyok, még egy fontos dolog:

Orális fixáció szindróma, ami felnőtteknél jellemző tünetegyüttes, és gyakori jelenség: nem betegség egy bizonyos szintig, hanem tünetegyüttes, és lényegében arra utal: a felnőtt ember a szájjal kapcsolatos dolgokra vagy túlzott hangsúlyt fektet , vagy túlzottan mellőzi ill. gátlása van.

TUDOD MI AZ EGYIK LEGFŐBB OKA? Az, hogy a jelenleg felnőtt ember az ő kisgyermekkorában nem élhette ki TELJESEN az orális ön-nyugtató mechanizmusokat: ujjszopás, esetleg cumizás,

és/vagy az, hogy nem szopizott eleget, mármint a "cicizést" értem ez alatt, pl. 6-8 hónapos koráig történt csak! Persze van kivétel, amikor a csecsemőnek elegendő ennyi, de TÖBBYNIRE minimum a 12. hónapig javasolt a szoptatás, sőt, addig nem is feltétlen kell más étel a csecsemőnek , és még az immunrsz-e erősítésének is ideális!

Csak egy kis kép arról, konkrétan milyen fajta orális fixációk jellemzőek felnőtt korban:

Károsak: anorexia, bulimia, alkoholizmus, dohányzás, frigiditás pl. a csók kapcsán, stb! De hangsúlyozom, ez a súlyosabb eset, bár talán a dohányzás az esetek egy részében csak a kátrány és nikotin miatt káros és csak ritkán az orális függőség miatt. És mindezek nem is annyira ritka jelenségek, sőt...!

Nem feltétlen káros, egy szintig: étvágytalanság, túlzott ínyenc, csak az édeset szereti, csak az édes ízt utálja, nassolás, orális szex (most nem a fertőzésveszélyre gondolok, az más terület, az már kockázatot jelent), szégyenlősség, vagy undor a szexualitásban pl. csókolózás, stb.